Magyarország és az atlétikai világbajnokság

Fogd a pénzt és fussanak

Sport

Augusztus 19–27. között Budapesten lesz a 19. atlétikai világbajnokság. A magyarok már most elsők a stadionépítés versenyszámban, de szépen csillognak a Fidesz-klientúra érmei is, miközben nem egyértelmű, hogy a helyén kezeljük-e az eseményt.

A hónap második felében arról fog beszélni a hivatalos Magyarország, hogy az egész világ Magyarországra figyel az atlétikai világbajnokság miatt. A verseny Budapesten lesz, márpedig ha Budapesten rendeznek valamit állami pénzből – legyen az tűzijáték, sportesemény vagy békemenet –, akkor a propaganda szerint erre az időre fantasztikus hellyé válik a Karácsony Gergely által amúgy élhetetlenné tett főváros.

Ismerős arcok

Nézzük, mibe kerül az esemény az adófizetőknek. Először is felhúzták Magyarország messze legdrágább stadionját a Rákóczi híd pesti hídfője alatt. Ha stadionokról beszélünk, nagyjából tudjuk is, milyen nevek kerülnek elő: ezúttal a Mészáros Lőrinc-féle ZÁÉV Zrt., valamint a stadionépítésben és számos más állami építkezésben kiemelt szereplőnek számító Magyar Építő Zrt. Ezek konzorciuma nyerte el a 35 ezres Nemzeti Atlétikai Központ építését, amelyet a verseny után visszabontanak 15 ezresre (ezt a módszert már a Duna Aréna esetében is alkalmazták). A tenderre eleve csak olyan cég jelentkezhetett, amelyet meghívott az állami megrendelő, a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési (BMSK) Zrt. További meghívott a Strabag volt, de az osztrák hátterű cég kicsivel drágább ajánlatot tett, úgyhogy máris egyértelművé válik, miért a Puskás Aréna fejlesztését is elvégző duó foglalkoztatása a nemzeti érdek.

A stadionépítés költségvetése 204 milliárd forintról indult, de 2022 októberére 238 milliárdra, decemberre pedig 246 milliárdra nőtt az összeg. Ez azóta is hízott valamennyit, legalábbis erre utalt az RTL által a stadion júniusi átadóján megkérdezett Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár, aki a végösszeget még megsaccolni sem akarta, bár annyit elmondott, hogy lényegesen már nem fog változni. Pár milliárd plusz tehát még előkerülhet, de ha elfogadjuk a 246 milliárdos árat, akkor is tekintélyes pénzmennyiségről van szó.

De legalább minden fillér jó helyre ment. 2020-ban kiderült, hogy Mészáros Lőrinc többszörösen is jól jár, hiszen az alvállalkozók közt is akadnak Mészáros-közeli cégek: a Mészáros és Mészáros Kft. és V-Híd Zrt. mellé a Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. is bekerült a csapatba. Már a helyszín bontása sem volt olcsó: az erre kiírt közbeszerzést 2019-ben Mészáros Lőrinc gyerekeinek (Beatrix, Ágnes, ifj. Lőrinc) cége, a Fejér-B.Á.L. Zrt. és a Föld-Trans Kft. nyerte el 4,1 milliárd forintért annak ellenére, hogy a hvg.hu információi szerint akkor több bontással foglalkozó, potenciális alvállalkozó 1,6–1,8 milliárdos ajánlatot tett a fővállalkozóknak – bár a köz­meg­egyezés szerint a nehéz terep miatt azt azért túlzás állítani, hogy kétszeres a túlárazás, még ha a matek ennél is többet mutat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.