Kemény Dénes: "el kell rugaszkodni a stadionépítés, a stadionstop kérdésétől"

  • narancs.hu
  • 2019. november 28.

Sport

A volt szövetségi kapitány pártolja a budapesti atlétikai vébét.

A 24.hu készített interjút a a vízilabda szövetség volt elnökével, akit sok más mellett arról is megkérdeztek, egyetért-e, hogy Budapest 2023-ban atlétikai vébét rendezzen, illetve mit szól  a kormány átpolitizált sportberuházásaihoz.

Az utóbbiakkal kapcsolatban Kemény többek közt azt mondja:

„az átpolitizált sportberuházásokkal” szemben a sportoldalhoz jobban értek"

Az atlétikai vb híveként pedig ezt:

"Akinek az atlétikai vébéhez kapcsolódó beruházás, terület-rehabilitáció nem tetszik sportkérdésként, nyugodtan nézzen rá közegészségügyiként."

false

Arra a felvetésre, hogy nem populista megközelítés-e  ez azokkal szemben, akik „kórházat és defibrillátort a stadionok helyett” felkiáltással kampányolnak, Kemény így válaszol:

"Meglehet, de az biztos, hogy nem csak futballstadionok épültek az elmúlt években. Számos kórház is megújult, ahogy például uszodák is kinőttek a földből. Így vagy úgy, de mindegyik központi forrásból. Utóbbiakban vízilabdáznak, kajakosok, triatlonosok, úszók edzenek, de a legfontosabb, rajtuk kívül is rengeteg ember foglalja el a szabad vízfelületet. Ők nem a gyógyszer valódi árának a felét költik itt el – mert a másik felét szintén az állam, a tb állja –, hanem inkább uszodajegyet vesznek ezért az összegért. Aki rendszeresen úszik, az egészségesebb marad, és kevesebbet költ gyógyszerre. Ugyanez igaz szárazföldön az atlétikára, a futásra is. Nem vagyok az építtetője, még a használója sem leszek a tervezett létesítménynek. Annyi viszont biztos, hogy az adott beruházás egészét kell nézni, és el kell rugaszkodni a stadionépítés, a stadionstop kérdésétől. Az atlétikai vébé beruházása ugyanis minden téren más, mint amikor hivatásos sportolóknak építünk színházat."

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.