Képregény formájában olvasott be a győri polgármester a pénzért kilincselő fociklub-tulajdonosnak

  • narancs.hu
  • 2020. március 9.

Sport

Írta és rajzolta: Dézsi Csaba András. Főszereplő: Dézsi Csaba András és egy papagáj.

Péntek óta tart a győri focibotrány, de nevezhetnénk egyszerűen komédiának is. A Kisalföld közölt interjút Mányi Józseffel, amelyben a klubtulajdonos megemlítette, hogy január végén találkozott a város új polgármesterével Dézsi Csaba Andrással, aki közölte vele, hogy a város nem támogatja tovább az NB II-es ETO csapatát.

Mányi elbeszélésében a jelen lévő Petrov Iván polgármesteri biztos arról beszélt, hogy a város ettől az évtől csak az élsportot kívánja támogatni, de a magyar foci nem tartozik ebbe a kategóriába. A klubtulajdonos szerint a polgármester azt is mondta, hogy az ETO-nál különben sem mennek jól a dolgok, a játékosokban nincs szív és nem tudnak Győrért küzdeni. (Mányi közben lemondott a klubelnöki pozíciójáról, és bejelentette, hogy tulajdonosként is búcsút venne a csapattól.)

A történet folytatásában Dézsi ragadta magához a szót, Facebook-bejegyzésében elmesélte, emlékei szerint mi is történt ezen az említett személyes találkozáson. A győri polgármester viszont nem csak írott formában mondta el véleményét, mintegy kiegészítésképp saját képregényt is csatolt az elmondottakhoz.

“Mányi tulajdonos úr megkérdezte tőlem, hogy mennyi pénzt tudok adni idén? Visszakérdeztem, hogy mikor lesz a csapat NB I-es? Azt mondta, hogy ez hosszú távon sem szerepel a terveiben, s az előző polgármester biztosította arról, hogy 'nem lesz a csapatnál teljesítmény kényszer' Akkor mi a túróra kell a pénz?!? Mi az, hogy egy profi csapatnál nincs teljesítménykényszer?!?!” – tette fel a kérdést a polgármesteri beszámoló szerint maga Dézsi.

Dézsi minden bizonnyal kellőképpen kiakadt, mert mint közölte, "ezután biztosítottam arról, hogy ezzel a mentalitással nem tudok azonosulni soha... sem mint sportoló, sem mint életeket mentő orvos, sem mint polgármester. Küzdjenek, a mindenit, mintha az életük múlna rajta!"

false

Erről a küzdésről szól a csatolt, saját készítésű képregény is, melyben maga Dézsi Csaba András is szerepel. Mindehhez érdemes tudni, mint arra a 444.hu cikke is felhívja a figyelmet, hogy az orvos-polgármester szenvedélyes papagájtulajdonos, Gerzson és Panka kalandjai címmel korábban mesekönyvet is publikált, amelynek főszereplője saját családja, valamint a címadó két családi óriáspapagáj.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.