Képregény formájában olvasott be a győri polgármester a pénzért kilincselő fociklub-tulajdonosnak

  • narancs.hu
  • 2020. március 9.

Sport

Írta és rajzolta: Dézsi Csaba András. Főszereplő: Dézsi Csaba András és egy papagáj.

Péntek óta tart a győri focibotrány, de nevezhetnénk egyszerűen komédiának is. A Kisalföld közölt interjút Mányi Józseffel, amelyben a klubtulajdonos megemlítette, hogy január végén találkozott a város új polgármesterével Dézsi Csaba Andrással, aki közölte vele, hogy a város nem támogatja tovább az NB II-es ETO csapatát.

Mányi elbeszélésében a jelen lévő Petrov Iván polgármesteri biztos arról beszélt, hogy a város ettől az évtől csak az élsportot kívánja támogatni, de a magyar foci nem tartozik ebbe a kategóriába. A klubtulajdonos szerint a polgármester azt is mondta, hogy az ETO-nál különben sem mennek jól a dolgok, a játékosokban nincs szív és nem tudnak Győrért küzdeni. (Mányi közben lemondott a klubelnöki pozíciójáról, és bejelentette, hogy tulajdonosként is búcsút venne a csapattól.)

A történet folytatásában Dézsi ragadta magához a szót, Facebook-bejegyzésében elmesélte, emlékei szerint mi is történt ezen az említett személyes találkozáson. A győri polgármester viszont nem csak írott formában mondta el véleményét, mintegy kiegészítésképp saját képregényt is csatolt az elmondottakhoz.

“Mányi tulajdonos úr megkérdezte tőlem, hogy mennyi pénzt tudok adni idén? Visszakérdeztem, hogy mikor lesz a csapat NB I-es? Azt mondta, hogy ez hosszú távon sem szerepel a terveiben, s az előző polgármester biztosította arról, hogy 'nem lesz a csapatnál teljesítmény kényszer' Akkor mi a túróra kell a pénz?!? Mi az, hogy egy profi csapatnál nincs teljesítménykényszer?!?!” – tette fel a kérdést a polgármesteri beszámoló szerint maga Dézsi.

Dézsi minden bizonnyal kellőképpen kiakadt, mert mint közölte, "ezután biztosítottam arról, hogy ezzel a mentalitással nem tudok azonosulni soha... sem mint sportoló, sem mint életeket mentő orvos, sem mint polgármester. Küzdjenek, a mindenit, mintha az életük múlna rajta!"

false

Erről a küzdésről szól a csatolt, saját készítésű képregény is, melyben maga Dézsi Csaba András is szerepel. Mindehhez érdemes tudni, mint arra a 444.hu cikke is felhívja a figyelmet, hogy az orvos-polgármester szenvedélyes papagájtulajdonos, Gerzson és Panka kalandjai címmel korábban mesekönyvet is publikált, amelynek főszereplője saját családja, valamint a címadó két családi óriáspapagáj.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.