Kubatov Gábor: „Ha itt valaki bűnt követ el, pontosan szeretném tudni, hogy hívják és hol lakik az illető”

  • narancs.hu
  • 2021. július 22.

Sport

Nem a megfigyelési botrány kapcsán nyilatkozott a Fidesz pártigazgatója, de az időzítés elég jól sikerült.

Hetedik alkalommal tartották meg az Antiszemitizmus Ellen Küzdő Globális Fórumot Jeruzsálemben, ezen a rendezvényen szólalt fel az FTC elnöke és a Fidesz pártigazgatója, Kubatov Gábor – akinek a neve itthon a választókat listázó, vitatott jogszerűségű adatbázissal, az úgynevezett Kubatov-listával forrt össze.

A sportvezető politikus arról beszélt a fórumon a Nemzeti Sport beszámolója szerint, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelem a „szívügye”, és ezt a Ferencvárosnál is igyekszik érvényre juttatni. „Tíz évvel ezelőtt horogkeresztes zászlót vittek a stadionba, kilenc éve totenkopf mintájú molinót függesztett ki egy szurkoló, nyolc éve pedig egy Csatári László nevű emberre emlékeztek, aki a kassai haláltábor vezetője volt” – mondta Kubatov, aki szerint mindez már a múlt.

Akkoriban még nem tudták azonosítani az elkövetőket, mára azonban már a legszigorúbb ellenőrzés érvényes a fradi-stadionban. „Nálunk klubkártyával és vénaszkennerrel történik a beléptetés, ami rendkívül biztonságos” – tette hozzá a klubelnök.

A szigorú megfigyelési rendszerre utalva, egyes szám első személyben nyomatékosította Kubatov: „Ha itt valaki bűnt követ el, pontosan szeretném tudni, hogy hívják és hol lakik az illető, majd ezek után többet nem szeretném beengedni a stadionba.”

 „Ezerötszáz drukker az én házam előtt is tüntetett – elevenítette fel beszédében Kubatov –, sőt a családomat is megfenyegették, de ez nem változtatta meg a véleményem, csak megerősített abban, hogy ezen az úton kell járnunk.”

A stadionépítések kapcsán a kormánynak is belefért egy dicséret a pártigazgatótól: „Magyarországon állami program segítségével az összes első és másodosztályú csapat stadionja megújult. Nekem meggyőződésem, hogy magasabb színvonalú környezetben máshogy viselkednek az emberek.”

Igaz, felmerül a kérdés ezek után, ha az új stadionokban eleve jobban viselkednek az emberek, akkor mi szükség van még vénaszkennelőre is – ám erre nem tért ki a klubelnök-pártigazgató.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.