Kubatov Gábor: „Ha itt valaki bűnt követ el, pontosan szeretném tudni, hogy hívják és hol lakik az illető”

  • narancs.hu
  • 2021. július 22.

Sport

Nem a megfigyelési botrány kapcsán nyilatkozott a Fidesz pártigazgatója, de az időzítés elég jól sikerült.

Hetedik alkalommal tartották meg az Antiszemitizmus Ellen Küzdő Globális Fórumot Jeruzsálemben, ezen a rendezvényen szólalt fel az FTC elnöke és a Fidesz pártigazgatója, Kubatov Gábor – akinek a neve itthon a választókat listázó, vitatott jogszerűségű adatbázissal, az úgynevezett Kubatov-listával forrt össze.

A sportvezető politikus arról beszélt a fórumon a Nemzeti Sport beszámolója szerint, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelem a „szívügye”, és ezt a Ferencvárosnál is igyekszik érvényre juttatni. „Tíz évvel ezelőtt horogkeresztes zászlót vittek a stadionba, kilenc éve totenkopf mintájú molinót függesztett ki egy szurkoló, nyolc éve pedig egy Csatári László nevű emberre emlékeztek, aki a kassai haláltábor vezetője volt” – mondta Kubatov, aki szerint mindez már a múlt.

Akkoriban még nem tudták azonosítani az elkövetőket, mára azonban már a legszigorúbb ellenőrzés érvényes a fradi-stadionban. „Nálunk klubkártyával és vénaszkennerrel történik a beléptetés, ami rendkívül biztonságos” – tette hozzá a klubelnök.

A szigorú megfigyelési rendszerre utalva, egyes szám első személyben nyomatékosította Kubatov: „Ha itt valaki bűnt követ el, pontosan szeretném tudni, hogy hívják és hol lakik az illető, majd ezek után többet nem szeretném beengedni a stadionba.”

 „Ezerötszáz drukker az én házam előtt is tüntetett – elevenítette fel beszédében Kubatov –, sőt a családomat is megfenyegették, de ez nem változtatta meg a véleményem, csak megerősített abban, hogy ezen az úton kell járnunk.”

A stadionépítések kapcsán a kormánynak is belefért egy dicséret a pártigazgatótól: „Magyarországon állami program segítségével az összes első és másodosztályú csapat stadionja megújult. Nekem meggyőződésem, hogy magasabb színvonalú környezetben máshogy viselkednek az emberek.”

Igaz, felmerül a kérdés ezek után, ha az új stadionokban eleve jobban viselkednek az emberek, akkor mi szükség van még vénaszkennelőre is – ám erre nem tért ki a klubelnök-pártigazgató.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.