Kubatov Gábor: „Ha itt valaki bűnt követ el, pontosan szeretném tudni, hogy hívják és hol lakik az illető”

  • narancs.hu
  • 2021. július 22.

Sport

Nem a megfigyelési botrány kapcsán nyilatkozott a Fidesz pártigazgatója, de az időzítés elég jól sikerült.

Hetedik alkalommal tartották meg az Antiszemitizmus Ellen Küzdő Globális Fórumot Jeruzsálemben, ezen a rendezvényen szólalt fel az FTC elnöke és a Fidesz pártigazgatója, Kubatov Gábor – akinek a neve itthon a választókat listázó, vitatott jogszerűségű adatbázissal, az úgynevezett Kubatov-listával forrt össze.

A sportvezető politikus arról beszélt a fórumon a Nemzeti Sport beszámolója szerint, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelem a „szívügye”, és ezt a Ferencvárosnál is igyekszik érvényre juttatni. „Tíz évvel ezelőtt horogkeresztes zászlót vittek a stadionba, kilenc éve totenkopf mintájú molinót függesztett ki egy szurkoló, nyolc éve pedig egy Csatári László nevű emberre emlékeztek, aki a kassai haláltábor vezetője volt” – mondta Kubatov, aki szerint mindez már a múlt.

Akkoriban még nem tudták azonosítani az elkövetőket, mára azonban már a legszigorúbb ellenőrzés érvényes a fradi-stadionban. „Nálunk klubkártyával és vénaszkennerrel történik a beléptetés, ami rendkívül biztonságos” – tette hozzá a klubelnök.

A szigorú megfigyelési rendszerre utalva, egyes szám első személyben nyomatékosította Kubatov: „Ha itt valaki bűnt követ el, pontosan szeretném tudni, hogy hívják és hol lakik az illető, majd ezek után többet nem szeretném beengedni a stadionba.”

 „Ezerötszáz drukker az én házam előtt is tüntetett – elevenítette fel beszédében Kubatov –, sőt a családomat is megfenyegették, de ez nem változtatta meg a véleményem, csak megerősített abban, hogy ezen az úton kell járnunk.”

A stadionépítések kapcsán a kormánynak is belefért egy dicséret a pártigazgatótól: „Magyarországon állami program segítségével az összes első és másodosztályú csapat stadionja megújult. Nekem meggyőződésem, hogy magasabb színvonalú környezetben máshogy viselkednek az emberek.”

Igaz, felmerül a kérdés ezek után, ha az új stadionokban eleve jobban viselkednek az emberek, akkor mi szükség van még vénaszkennelőre is – ám erre nem tért ki a klubelnök-pártigazgató.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.