Marozsán Fábián legyőzte a világranglista-második Carlos Alcarazt

Sport

A római tenisztornán a 23 éves magyar versenyző játéka bombameglepetést hozott.

Marozsán Fábián újabb szenzációs győzelemmel, a volt és egyben leendő világelső Carlos Alcarazt felülmúlva bejutott a legjobb 16 közé a római salakpályás tenisztornán.

Mint arról lapunk is beszámolt, Marozsán vasárnap szenzációs győzelemmel jutott be a római salakpályás tenisztorna harmadik fordulójába. Akkor Jiri Lehecka 21 éves cseh teniszezőt verte meg.

Az élete első ATP-főtábláján szereplő magyar játékos – a világranglista 135. helyezettje – nagyon bátran kezdte a hétfői, harmadik fordulós mérkőzést, jól szervált, erőteljes, pontos ütésekkel futtatta spanyol riválisát, akit többször is a saját fegyverével, rövidítéssel vert meg. A remek kezdés és a negyedik játékban elért brék jutalma az lett, hogy Marozsán bő fél óra után a játszmáért adogathatott, és nem is hibázott: semmire nyerve a szerváját 33 perc alatt előnybe került.

A Hajdúszoboszló SE selejtezőből indult, 23 éves teniszezője a második szettben is nagyszerűen adogatott, az izgalomnak a legkisebb jele sem látszott rajta, a 20 esztendős Alcaraz pedig továbbra is sokat hibázott. A magyar játékos a hálónál is magabiztosan mozgott, a spanyol pedig teljesen tehetetlen volt vetélytársa szerváinál, fogadóként szinte alig szerzett pontot. Marozsán 3:3-nál, egy nagyszerű átemeléssel másodszor is elvette ellenfele adogatását, aki azonban ezúttal egyből visszabrékelt, majd hozta a saját szervajátékát, s 5:4-nél karnyújtásnyira került az egyenlítéstől. Marozsán ekkor sem ijedt meg, ismét semmire hozta az adogatását, majd a következő gémben bréklabdája is volt, de végül Alcaraz került 6:5-ös előnybe. A magyar sikeresen adogatott a szettben maradásért, így következhetett a tie-break.

Ebben a spanyol gyorsan 4-1-re ellépett, de Marozsán kiegyenlített, majd 5-4-nél a vezetést is átvette, 6-4-nél pedig két meccslabdához jutott, s már az elsőt kihasználva ünnepelhetett, talpra ugrasztva a centerpálya mintegy tízezer fős közönségét.

A találkozó 1 óra 42 percig tartott.

"Vasárnap már beszéltünk erről a mérkőzésről és úgy voltam vele, megpróbálok valami különlegeset nyújtani és talán nyerni egy szettet. A világ jelenlegi legjobb játékosáról beszélünk, nagyon boldog vagyok"

– nyilatkozta a pályán mérkőzése után a magyar teniszező. Marozsán elmondta, minden tökéletes volt, az időjárás, a pálya, ő pedig igyekszik továbbra is tenni a dolgát.

"A rövidítésben 1-4-re álltam, de utána sorozatban hat pontot nyertem. Nem igazán tudom, mi történt a labdamenetek közben, próbáltam a legjobbamat nyújtani és visszatenni a labdákat, illetve kitalálni, hogyan tudnám megnyerni a pontokat. Ez sikerült, de még nem igazán tudom, hogyan" – összegzett a magyar játékos, aki a 16 között a 15. helyen kiemelt horvát Borna Coriccsal találkozik, Alcaraz pedig a veresége ellenére újra világelsővé lép elő a római verseny után.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.