Másodosztályú licenszet sem kapott Mészáros Lőrinc egykori vejének focicsapata

  • narancs.hu
  • 2024. május 10.

Sport

A Haladás nehézségei akkor kezdődtek, amikor Homlok Zsolt elvált Mészáros lányától.

Továbbra sincs licence a következő szezonra az NB II-es Haladás focicsapatának, így a jelenlegi állás szerint nem indulhat még a másodosztályban sem a szombathelyi klub. A haladas.hu azt írja, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség Elsőfokú Licencadó Bizottsága a Szombathelyi Haladás Labdarúgó és Sportszolgáltató Kft. NB I-es licenckérelmét 2024. május 10-i ülésén elutasította.

Az indoklás szerint a vasi klub nem felel meg a hatályos klublicenc eljárás vonatkozó pénzügyi előírásainak. A Bizottság döntése ellen fellebbezést 8 napon belül lehet benyújtani.

A vasiaknak van még lehetőségük arra, hogy licencet kapjanak, ugyanis április 25-től május 3-ig pótolhatták a hiányzó dokumentumokat, és bizonyíthatták volna a szabályzatnak való megfelelésüket. A múlt hét folyamán pedig a Haladás be is jelentette, hogy a klub május 3-ig maradéktalanul eleget tett az MLSZ klublicenc eljárásához kapcsolódó hiánypótlási kötelezettségének.

A klub nem sokkal később azt is közölte honlapján, hogy lemond ügyvezetőjük, Szántó Erzsébet.

A helyzet nem csak azért érdekes, mert a Haladás 2017-ben még szupermodern 8000 fős stadiont is kapott, hanem azért is, mert a klub mögött Mészáros Lőrinc egykori veje, Homlok Zsolt áll, a pénzügyi nehézségek pedig pontosan akkor jelentek meg, amikor Homlok és Mészáros lánya elváltak egymástól. A helyzet odáig súlyosodott, hogy a Haladás hivatalos honlapján azzal vádolta Mészáros bankját, az MBH-t, hogy visszatart tőlük pénzt. Decemberben már 430 millió forintos tartozásról beszéltek a klub környékén.

Arról, hogy többek közt a Haladás példája is mennyire pontosan mutatja, milyen instabil lábakon áll a magyar futball finanszírozása valójában, már korábban is írtunk, és az alábbi linkre kattintva akár el is olvashatja.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.