Foci az Orbán-világban és utána

Már látni a jövőt

Belpol

Oly mértékben függ anyagilag a kormánytól a magyar foci, hogy a legkisebb változás is bedöntheti a sportágat – legyen akár az csupán egy rosszul végződött ­házasság, hogy egy esetleges kormányváltást már ne is említsünk.

Jóllehet, a Lázár János-féle – megszorításnak hivatalosan még véletlenül sem nevezhető – beruházási stop miatt nem lehet róla pontos képünk, hogy melyik hazai focicsapat ­kapott volna még nemzetközi mérkőzésekre is alkalmas stadiont, így is kijelenthetjük, hogy Orbán Viktor fociprojektje 2023-ban igen jól áll. Infrastruktúrájukat tekintve a magyar klubok regionális összevetésben kiemelkedően jól ellátottak, hiszen még harmadosztályú csapatoknak is felhúztak valami stadionszerűséget, épülnek az edzőpályák, és persze ott a Puskás Aréna is a maga 65 ezres befogadó­képes­ségével. A futball rég nem látott mennyiségű pénzt kapott 2010 óta, amit különböző módon használtak ki: a válogatott körül szakmai­lag rendben lévőnek tűnik a helyzet, a klubfociban a Ferencváros (főleg a külföldi játékosoknak és edzőknek köszönhetően) felkapaszkodott az európai középmezőny aljába – a többiek ­viszont különösebb változás vagy motiváció nélkül tengetik napjaikat az NB I.-ben.

Mivel kiépült rendszerről beszélünk, kérdés, hogy mi lesz az Orbán Viktort és kormányát szinte biztosan túlélő modern stadionok hosszú távú sorsa. Hiszen előbb-utóbb lesz olyan kormány vagy miniszterelnök Magyarországon, amelynek/akinek fontosabb az oktatás, az egészségügy vagy a leszakadó magyar társadalom helyzete, mint a foci, vagy legalábbis nem a labdarúgás az egyetlen szívügye. (Ezzel együtt is megjegyzendő, hogy a tragikusan lerohadt magyar stadionok felújítása már Orbán regnálása előtt is napirenden volt.) Mi lesz, ha a foci helyett másra megy el az a sok állami pénz?

Fojtó állami ölelés

Nos, a futball olyan nagy mértékben függ az államtól, hogy ezeknek a pénzeknek a hirtelen elmaradása lényegében nulla perc alatt bedöntené az egészet. Látja ezt a kormány is, amely annyira nem akarja beismerni a reformok szükségességét, hogy lassan másfél évtizede toldozza be az újabb lyukakat szó nélkül. Jellemző eset: amikor 2019 januárjában Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány csökkenti a sport tao-keretét, és a klubok évente maximum 50 milliárdot hívhatnak le abból a közpénz jellegét elveszített forrásból, ahová különféle vállalkozások irányítják a központi költségvetésbe az emiatt be nem fizetett társasági adójukat, egy hónap alatt meggondolta magát a kormány, és visszaemelte a keretet 125 milliárd forintra. Annak vágyáról, hogy egy szép napon önnfentartó lesz a magyar foci, többször is beszéltek mindenféle diplomás és diploma nélküli tényezők és szakemberek. Sőt a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) nyilvánosan elérhető stratégiai kiadványában még az is szerepelt, hogy a megújult finanszírozási rendszernek köszönhe­tően 2018–2020 között már képes lesz eltartani magát az egyre inkább gazdasági alapokra helyezett profi magyar labdarúgás. 2023 végén a vak is látja: ez nagyon nem jött össze. Hogy mennyire nem, azt jól mutatja, hogy 2021-ben, tehát abban az évben, amikor Magyarországon is minden leállt a koronavírus-járvány miatt, a kormány minden addiginál többet, tao-támogatások nélkül is 621 milliárd forintot költött sportra, igaz, nemcsak futballra, hanem például a szegedi kézilabdacsarnokra is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.