Foci az Orbán-világban és utána

Már látni a jövőt

Belpol

Oly mértékben függ anyagilag a kormánytól a magyar foci, hogy a legkisebb változás is bedöntheti a sportágat – legyen akár az csupán egy rosszul végződött ­házasság, hogy egy esetleges kormányváltást már ne is említsünk.

Jóllehet, a Lázár János-féle – megszorításnak hivatalosan még véletlenül sem nevezhető – beruházási stop miatt nem lehet róla pontos képünk, hogy melyik hazai focicsapat ­kapott volna még nemzetközi mérkőzésekre is alkalmas stadiont, így is kijelenthetjük, hogy Orbán Viktor fociprojektje 2023-ban igen jól áll. Infrastruktúrájukat tekintve a magyar klubok regionális összevetésben kiemelkedően jól ellátottak, hiszen még harmadosztályú csapatoknak is felhúztak valami stadionszerűséget, épülnek az edzőpályák, és persze ott a Puskás Aréna is a maga 65 ezres befogadó­képes­ségével. A futball rég nem látott mennyiségű pénzt kapott 2010 óta, amit különböző módon használtak ki: a válogatott körül szakmai­lag rendben lévőnek tűnik a helyzet, a klubfociban a Ferencváros (főleg a külföldi játékosoknak és edzőknek köszönhetően) felkapaszkodott az európai középmezőny aljába – a többiek ­viszont különösebb változás vagy motiváció nélkül tengetik napjaikat az NB I.-ben.

Mivel kiépült rendszerről beszélünk, kérdés, hogy mi lesz az Orbán Viktort és kormányát szinte biztosan túlélő modern stadionok hosszú távú sorsa. Hiszen előbb-utóbb lesz olyan kormány vagy miniszterelnök Magyarországon, amelynek/akinek fontosabb az oktatás, az egészségügy vagy a leszakadó magyar társadalom helyzete, mint a foci, vagy legalábbis nem a labdarúgás az egyetlen szívügye. (Ezzel együtt is megjegyzendő, hogy a tragikusan lerohadt magyar stadionok felújítása már Orbán regnálása előtt is napirenden volt.) Mi lesz, ha a foci helyett másra megy el az a sok állami pénz?

Fojtó állami ölelés

Nos, a futball olyan nagy mértékben függ az államtól, hogy ezeknek a pénzeknek a hirtelen elmaradása lényegében nulla perc alatt bedöntené az egészet. Látja ezt a kormány is, amely annyira nem akarja beismerni a reformok szükségességét, hogy lassan másfél évtizede toldozza be az újabb lyukakat szó nélkül. Jellemző eset: amikor 2019 januárjában Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány csökkenti a sport tao-keretét, és a klubok évente maximum 50 milliárdot hívhatnak le abból a közpénz jellegét elveszített forrásból, ahová különféle vállalkozások irányítják a központi költségvetésbe az emiatt be nem fizetett társasági adójukat, egy hónap alatt meggondolta magát a kormány, és visszaemelte a keretet 125 milliárd forintra. Annak vágyáról, hogy egy szép napon önnfentartó lesz a magyar foci, többször is beszéltek mindenféle diplomás és diploma nélküli tényezők és szakemberek. Sőt a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) nyilvánosan elérhető stratégiai kiadványában még az is szerepelt, hogy a megújult finanszírozási rendszernek köszönhe­tően 2018–2020 között már képes lesz eltartani magát az egyre inkább gazdasági alapokra helyezett profi magyar labdarúgás. 2023 végén a vak is látja: ez nagyon nem jött össze. Hogy mennyire nem, azt jól mutatja, hogy 2021-ben, tehát abban az évben, amikor Magyarországon is minden leállt a koronavírus-járvány miatt, a kormány minden addiginál többet, tao-támogatások nélkül is 621 milliárd forintot költött sportra, igaz, nemcsak futballra, hanem például a szegedi kézilabdacsarnokra is.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A kávékapszula környezettudatos szemmel

  • Fizetett tartalom

A kávékapszula rendkívüli népszerűsége világszerte kétségtelen, ám a kényelmes és gyors kávézás mögött rejlő környezeti, gazdasági és társadalmi kérdések kevésbé kerülnek reflektorfénybe. Az alábbi írásunkban ezeket a fontos aspektusokat vizsgáljuk meg, hogy egy átfogó képet kapjunk a modern kávéfogyasztás egyik legmeghatározóbb trendjéről.

6 téma, ami ma már egyre kevésbé számít tabunak

  • Fizetett tartalom

A társadalom folyamatosan változik: átalakul, hogy milyen eszközöket használunk, hogy milyen elfoglaltságaink vannak a mindennapokban, hogy milyen tempóban éljük az életünket – és persze az is, hogy milyen témákat beszélünk meg nyíltan. Kétségtelen, hogy embere – és persze kultúrája – válogatja, mi számít tabunak és mi nem, de általánosságban azt láthatjuk, hogy a világ soha nem volt annyira nyitott és szabadelvű, mint ma.

Így válasszunk széket ülőmunkához

  • Fizetett tartalom

Az ülőmunka ugyan kényelmesnek tűnhet, viszont óriási terhet róhat az ízületeinkre és izmainkra is. Éppen ezért ajánlott egy valóban komfortos szék mellett dönteni, hogy még az igazán hosszú munkaórák után se fájjon a gerincünk vagy a derekunk. Hogyan érdemes széket választani az igényeinkhez mérten? Mutatjuk a pontos válaszokat!