Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

Megvan, legközelebb mire szórunk el egy csomó pénzt: jön az atlétikai világbajnokság

  • narancs.hu
  • 2017. október 30.

Sport

Nem kell ahhoz olimpia, hogy folyjon a közpénz.

Gyulai Miklós, a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) elnöke a nemzetközi szövetség (IAAF) Budapesten tartózkodó elnökének, Sebastian Coe-nak a jelenlétében hétfőn bejelentette, hogy Magyarország pályázhat a 2023-as szabadtéri világbajnokság rendezési jogára. Gyulai azt mondta,

ha a feltételek és a helyzet megfelelő lesz, a MASZ megpályázza a 2023-as szabadtéri atlétikai világbajnokság rendezését.

Majd kora este az MTI megírta Havasi Bertalan sajtófőnök közlése alapján, hogy Orbán Viktor hétfő délután az Országházban fogadta Lord Sebastian Coe-t, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) elnökét. A megbeszélésen elvileg arról volt szó, hogy Magyarország (Budapest) megpályázná a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezését; az atlétikai szövetség elnöke nyitottságát és érdeklődését fejezte ki, ami nem több egy szokásos sablonszövegnél, de a végül befuccsolt olimpiarendezésért elköltött pénzek nagyságrendje alapján lehet sejteni, hogy mostantól nagyon sok közpénz fog elmenni arra, hogy felkészüljünk az atlétikai világbajnokságra.

Orbán atlétikai vébét is rendezne

És igen, építene hozzá új stadiont is.

A zoom.hu azt is megjegyzi, hogy más jelentkező egyelőre nincs a vb-re, bár a 2019-es döntésig még más is föltűnhet, ámbár sokat elárul a helyzetről, hogy például Kenya jelezte: nem a 2023-as, hanem inkább a 2025-ös eseményt pályázná meg.

(MTI/zoom.hu)

Előző cikk a rovatban Mindenki nyugodjon meg, megmenekült a magyar foci: Algériából jön az új kapitány Mindenki nyugodjon meg, megmenekült a magyar foci: Algériából jön az új kapitány
Következő cikk a rovatban Annyira kevés a néző a debreceni stadionban, hogy esküvőket, diákbulikat szerveznek oda, hogy legalább legyen benne valaki Annyira kevés a néző a debreceni stadionban, hogy esküvőket, diákbulikat szerveznek oda, hogy legalább legyen benne valaki

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Kritika

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Kritika

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Kritika

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Kritika

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

Kritika

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

Kritika

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Kritika

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.