Megvan, legközelebb mire szórunk el egy csomó pénzt: jön az atlétikai világbajnokság

  • narancs.hu
  • 2017. október 30.

Sport

Nem kell ahhoz olimpia, hogy folyjon a közpénz.

Gyulai Miklós, a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) elnöke a nemzetközi szövetség (IAAF) Budapesten tartózkodó elnökének, Sebastian Coe-nak a jelenlétében hétfőn bejelentette, hogy Magyarország pályázhat a 2023-as szabadtéri világbajnokság rendezési jogára. Gyulai azt mondta,

ha a feltételek és a helyzet megfelelő lesz, a MASZ megpályázza a 2023-as szabadtéri atlétikai világbajnokság rendezését.

Majd kora este az MTI megírta Havasi Bertalan sajtófőnök közlése alapján, hogy Orbán Viktor hétfő délután az Országházban fogadta Lord Sebastian Coe-t, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) elnökét. A megbeszélésen elvileg arról volt szó, hogy Magyarország (Budapest) megpályázná a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezését; az atlétikai szövetség elnöke nyitottságát és érdeklődését fejezte ki, ami nem több egy szokásos sablonszövegnél, de a végül befuccsolt olimpiarendezésért elköltött pénzek nagyságrendje alapján lehet sejteni, hogy mostantól nagyon sok közpénz fog elmenni arra, hogy felkészüljünk az atlétikai világbajnokságra.

Orbán atlétikai vébét is rendezne

És igen, építene hozzá új stadiont is.

A zoom.hu azt is megjegyzi, hogy más jelentkező egyelőre nincs a vb-re, bár a 2019-es döntésig még más is föltűnhet, ámbár sokat elárul a helyzetről, hogy például Kenya jelezte: nem a 2023-as, hanem inkább a 2025-ös eseményt pályázná meg.

(MTI/zoom.hu)

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.