HEGYMENET - Galyatető Turistacentrum

Példa nélkül

  • Takács Ákos
  • 2016. május 7.

Sport

Noha vadászkürtös felszentelése Orbán Viktor jelenlétében zajlott 2015 őszén, Galyatetőre látogatva mégis elfeledkezhetünk a politikai széljárásról és az úri Magyarország belviszonyairól. Úgy tűnik, hogy itt értelmes célokra és izgalmas építészeti minőségre fordították a felhasznált százmilliókat.

Galyatető az Országos Kéktúra fontos csomópontja, a szomszédos Kékes után az ország második hegycsúcsa. Az 1939-ben átadott modernista Nagyszálló kiszolgáló épületeivel és a hegygerincen felépült kilátóval célszerű és karakteres építészeti együttest alkot. A Mátrából szerencsére nem lett pszeudo-szakrális vurstli, mint például Dobogókőn, ami azért fontos, mert így – a társadalmi fantázia szélsőségeitől távol – konfliktusok nélkül folytatható a modern hegyvidéki üdülőhely építészetének rokonszenves, a környezeti adottságokat maximálisan figyelembe vevő, funkcionalista hagyománya.

A budapesti Nart Építész Műterem az eredeti koncepció szerint a Nagyszállóval szembeni, azzal azonos andezitburkolatú, romos munkásszálló rekonstrukciójára kapott megbízást, a fák árnyékában megbúvó, szerkezeti stabilitását és funkcióját vesztett kilátót az építészek ötlete nyomán illesztették a projektbe.

 

Nyerő vasbeton

A talált kőtoronyba pőre vasbeton szerkezetet építettek, amely megduplázza a kilátópont eredeti magasságát, merevíti a romos szerkezetet, belső tereiben pedig színes körablakokkal megvilágított bivakok nyújtanak menedéket a hálózsákos kalandoroknak – természetesen wifikapcsolattal. Az éjszaka színes lámpásként fényeskedő épület köré két egyirányú lépcső tekeredik, amit a fényviszonyok függvényében el- és feltűnő fémháló keretez. A szellemes építmény azóta a hazai és nemzetközi szaksajtó kitüntető figyelmét élvezi, 2015-ben elnyerte a Média Építészeti Díját, idén pedig a népszerű Architizer webmagazin nemzetközi díjára jelölték.

A turistacentrum „alapját” 1938-ban egyfajta próbaként építették, itt kísérleteztek a később a Nagyszállónál is használt építési módokkal. A ház a későbbiekben munkás- és személyzeti szállóként, sütödeként, majd raktárként hasznosult, az utóbbi évtizedben lett az enyészeté. A fejlesztések praktikus és szimbolikus súlypontjának szánt centrum ötletgazdái az aktív kikapcsolódás jegyében a környéken pezsgő gyalogos és bringás túraéletet kiszolgáló vendégházat képzeltek, nagy közösségi terekkel, puritán, de jó minőségű szálláslehetőséggel. A lelkes tervezők (Kovács Csaba és Vass-Eysen Áron) és építtetők az alpesi turizmus kortárs tereit emlegetik előképként, és a nyugatos ambíció meg is látszik az eredményen.

Az építészek a kilátónál már sikerre váltott stratégiát követve a melléképület tartószerkezetig visszabontott torzójába illesztették az új vasbeton tömeget. A talált tárgyként megőrzött, vöröses kőfalak néhol megtartják szerkezeti jelentőségüket, másutt csak az eredeti állapotot megidéző rétegként, felületként jelennek meg. Nincs maszatolás az eltérő időben és kontextusban épült elemek illeszkedésénél, a bővítés anyaghasználata, morfológiája és fogalmazásmódja markánsan eltér az egyszerű, négyszögletes alaprajzú alapépítménytől. A program által megkövetelt új funkciók elhelyezésére csak az épület mögötti placcon adódott elegendő hely. A Nart beavatkozása egy három oldalról zárt, az erdő felé megnyíló udvar köré rendezi a központi tömeget és a lendületes oldalszárnyakban elhelyezett kiszolgáló helyiségeket. A bejárat előtereként szolgáló, egyik oldalról támfallal szegélyezett, folyosószerű bevágásból nyílik a főbejárat, ugyanakkor innen indul a kilátóhoz vezető, hatásos lépcsősor is.

Mindenkire gondoltak

A látogatókat fogadó étkező- és közösségi termet, illetve a különböző komfortfokozatú turistaszobákat a kőépület földszintjén, illetve a ráépülő két szinten találjuk, előbbi méretes üvegfelületekkel kapcsolódik a ház szívét jelentő udvarhoz. Az új szolgáltatások (a sí- és kerékpártároló, a szervizként, kölcsönzőként és tesztközpontként is üzemelő sportbolt) az új építésű nyúlványokban sorakoznak. Az egyik oldalszárnyat tömör vertikális tömeg zárja, ez a „csendes helyiség” felekezethez nem köthető kápolnaként vagy meditációs helyiségként várja a magányra vágyó zarándokokat és a finom építészeti részletekre éhezőket. A szűk, kürtőszerű térbe csak a nyers betonfalak lyukacskáin keresztül jut be a fény, a hunyorgó pontokból pedig csillagképek rajzolódnak ki. A centrum különböző magasságú és minőségű tömegei dinamikus szögtörésekkel kapcsolódnak egymáshoz, a vasbetont az időjárásnak kitett felületeken sötétszürke alumíniumlemezzel burkolták, így az elemek klasszikus házforma helyett plasztikus épülettárggyá állnak össze. A ház és az udvar tájolása nem a legkedvezőbb, de ahogy láttuk, a terepviszony és a helyigény közbeszólt, és talán nem is baj, hogy a teraszon sütögetők az erdőt, és nem a szálloda parkolóját vagy a fagyiszínű bódékból összefércelt büféfalut látják.

Az érkező az udvar vagy a parkoló felől lép be a fogadótérbe. A világos térben nyoma sincs alpesi romantikának vagy hüttegiccsnek. Puritán, célszerű és strapabíró közeg, a fehérre vakolt vagy látszóbeton falakat és a rücskös gumipadlót natúr fabútorzat szelídíti. A vendégek vagy kisebb csoportokban elkülönülve az étkezőasztaloknál, vagy a kandalló köré gyűlve beszélgethetnek, pihenhetnek, ismerkedhetnek. A teret bárpult, illetve a fogyasztani kívánó vendégeket kiszolgáló konyha egészíti ki, de nincs kényszer, a hozott anyagból falatozók használhatják a külön melegítőkonyhát. A bejárat közelében nyíló lépcsőház a kettős lakótérbe vezet. Az első emeleten kisebb csoportoknak vagy nagyobb családoknak intim teret biztosító vendégszobákat találunk. A speciálisan ide tervezett, natúr fenyő bútorzatot (ágyak, kétszemélyes mini galériák) privát fürdőszobák egészítik ki. A 2–4 személyes hálóhelyek a szabvány szállodai szobák és a magashegyi menedékházak aszketikus világa közötti átmenetet testesítik meg, de a legfelső szinten már vérbeli, 16 ágyas turistaszállót, „bakancsos szállást” találunk csoportok részére. A teret egy válaszfal két, négyszemélyes rekeszekkel berendezett hálóteremre osztja. Az így létrehozott „fenyődobozok” egyszerre idéznek középiskolai kollégiumot és kapszulahotelt, de az itt alvók sem maradnak ki a vendégszobákban is szériatartozék beépített LED-es olvasólámpák és egyéb kényelmi berendezések áldásaiból. A szolgáltatásokat a túrázók által használható mosókonyha, több ponton elhelyezett csomagmegőrzők, valamint nagy sebességű wifihálózat gazdagítja, a bejáratnál elhelyezett mobiltöltő szekrényke külön emlékezetes. Meg kell említeni a házon végigvonuló és a „felhasználói élményhez” jelentősen hozzájáruló, egységes koncepció mentén kidolgozott grafikai arculatot is. A Noopa stúdióban dolgozó Alvégi Lóci munkája nemcsak a logóban és a részletgazdag tájékoztató piktogramokban nyilvánul meg; a különböző természeti motívumokat absztrahálva felnagyító falfestések vagy a szobákat jelölő színkódok a belsőépítészet szerves részeként teremtik meg a tér következetes olvashatóságát. A ház folyamatosan várja a Mátra és a hegyi sportok rajongóit, az elkötelezett üzemeltetők vérbeli vendéglátóként és természetrajongóként azóta családostul az erdőszéli gondnokházba költöztek, amely – szintén a Nart gondozásában – a centrum épületének kistestvéreként újult meg.

A cikk a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) és a Magyar Narancs közti együttműködésben, az NKA támogatása mellett jött létre.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”