Ha Arnold Schwarzeneggert kereszteznénk Jane Fondával, Béres Alexandrát kapnánk eredményül. Nagyjából így viszonyul egymáshoz a body building, az aerobik és a fitnesz.
Utóbbi sportág már szerepel az olimpia műsorán is, ami nekünk, magyaroknak jó hír, mivel fitneszben nagyhatalom vagyunk. Legutóbb például Szabó Andrea csak azért nem nyert érmet hazánknak, mert a bírók kiszúrtak vele: mivel a bugyija belecsúszott a popsijába, lezavarták a színpadról. Na de mi is a fitnesz, és mennyivel több, mint a body building vagy az aerobik?
A body building
vagy magyarul a testépítés nem több, mint amit neve takar. A legtöbb sportág felkészülésére hivatott edzőtermi súlyzós erősítés kelt önálló életre, a lényeg a minél jobban "kidolgozott" izom lett. A versenyek elég unalmasak: fürdőruhás férfiak és nők pózolnak a színpadon a gazdag és unatkozó nyugdíjas közönség nagy örömére. Pontozzák az izom nagyságát és azt is, mennyire sikerült a zsírt eltüntetni a szervezetből. A leginkább tenyészménekre emlékeztető versenyzők barnító krémekkel varázsolják magukat még szebbé egy félórára, amíg a verseny tart. Izmot építeni nem csupán edzéssel lehet, itt van még a koksz is, ami már csak azért is jó buli, mert megoldja a túlnépesedés problémáit: a szteroidok ugyanis amellett, hogy drágák, idővel megszüntetik a különbséget férfi és nő között, ami tulajdonképpen a feministák elsődleges célkitűzése is, bár nem biztos, hogy pont ilyen formában. Ha mégis maradna férfierő a testépítőkben, akkor meg az a legnagyobb gond, hogy e túlfejlett típusra kizárólag Csuka Mónika bukik, mint azt az idevonatkozó videoklipből megtudhattuk. A szerző által végzett korántsem reprezentatív felmérés szerint az átlagos nőknek már az is sok, ha egy piros gatyás vízimentő izomzatával kell megküzdeniük. Mindezt persze a szerző szemébe mondták, lassan és tagoltan, nehogy elröhögjék magukat.
Az aerobik
Jane Fonda találmánya. A volt filmszínésznő ráébredt, hogy nagy pénz van a hülyeségben, és úgy gondolta, ha elhiteti az emberekkel, hogy a zenés torna miatt jó az alakja, arra bukni fognak, aztán meg irány a kassza. Így is lett, azóta minden, magára valamit is adó modell kiad egy aerobikkazettát, amelyen sok ökörséget lehet látni, ilyen például a térdelőhelyzetben végrehajtott fekvőtámasz, aminek egyetlen funkciója isten dicsőítése lehetne a muzulmánoknál, sportértéke nulla, viszont a külső szemlélő jól szórakozik, ha nézi. Az aerobikversenyek egyéni, páros, illetve háromfős csapat versenyszámokat tartalmaznak, és gyakorlatilag semmi közük a hobbi-aerobikhoz. Akrobatikus ügyességet igényelnek ugyanis, azzal meg kábé minden ezredik ismerősünk rendelkezik. A dolog rendkívül látványos, ám otthon, szülői felügyelet nélkül ne próbálják ki, ha nem kimondott céljuk, hogy hátralévő napjaikban az ételt pépes formában vegyék magukhoz az ágyban, melyet elhagyni képtelenek.
Aki nem elég nagydarab
testépítőnek, vagy kevés ahhoz, hogy aerobikozzon, abból fitneszversenyző lesz. E sportágban van pózolás, mint a body buildingben, van estélyi ruhás felvonulás, mint egy divatbemutatón, és van az aerobikra emélkeztető zenés ugrabugra is. Itt ráadásul hátrány az aránytalan erősítés, a cél az összhatás tökéletessége, koksz tehát kizárva. Női vonalon kis hazánk abszolút nyerő, az újabban fellendülőben lévő férfi szakágat meg alighanem Pongrácz Gergelynek találták ki, aki bajuszával hozhatná az ősi magyar fitneszhagyományokat, megfűszerezve egy enyhe Village People-imidzzsel.
A kevéssé extrovertált átlagos magyaroknak azonban továbbra sem tudok jó hírrel szolgálni: marad a foci mint egyetlen, külső jegyei alapján részegen is egyértelműen felismerhető sportág. Ráadásul Illés Béla nem is erősebb nálam.
Vas Gábor
