Ûrvurstli: Csillagkapu Cirkuszszínház

  • - sisso -
  • 2000. április 13.

Sport

Az idén ötvenéves Fővárosi Artistaképző Intézet március végén kövér kis programsorozattal ünnepelte a magyar cirkuszművészeti szakmunkásképzés intézményét. Az öregdiák-találkozón kívül, amelyen olyan műfaji szakadárok is részt vettek, mint Somló Tamás és Sütő Enikő, született egy fölöttébb szalonképes program, az intézet növendékeinek új cirkuszi előadása.

Az idén ötvenéves Fővárosi Artistaképző Intézet március végén kövér kis programsorozattal ünnepelte a magyar cirkuszművészeti szakmunkásképzés intézményét. Az öregdiák-találkozón kívül, amelyen olyan műfaji szakadárok is részt vettek, mint Somló Tamás és Sütő Enikő, született egy fölöttébb szalonképes program, az intézet növendékeinek új cirkuszi előadása.

A városligeti kultúrintézmény, a Fővárosi Nagycirkusz már százhuszonöt éves múlttal rendelkezik, tehát jóval idősebb, mint az állami artistaképzés. Porondja megért már "Fényes" előadásokat, pankrációs korszakot, bombázást, politikai varietét Tito, a láncos kutya meg Kulákverés című műsorszámokkal, szovjet jégrevüt, sőt bérbe vették már techno- partira, de techno-ambient cirkusz minden bizonnyal még sosem volt benne. Most lett.

Ez a jelenlegi, narancspiros műanyag székes, oroszlánszagú, 1971-ben létesített építészeti kísérlet, amelyben a formabontó előadás zajlik, és remélhetőleg a sikerre való tekintettel prolongálni fogják, pont olyan ma is, mint húsz évvel ezelőtt volt, amikor utoljára jártam itt, csak mondjuk a lábam növekedésével arányosan kisebbnek tűnik. A szag már kiűzhetetlen, a székeket sosem festik más színűre, de a Csillagkapu-előadás kellemes csalódást okozott. Legalábbis ahhoz képest, hogy engem a cirkuszműfaj mindig is nyomasztott. Azt gondoltam, ide már csak akkor lehet elrángatni engem, ha budai ingatlanokat adnak ajándékba a jegy mellé, herceggel.

De térjünk vissza az előadáshoz. A tizenkét kilós, szálfalábú alsótagozatosoktól a süldősúlyú, végzős, tangásított dressz a fenékbe vág akrobatalányokig összevissza repked mindenki, de legalább ötven emberke. A központi nagy koreográfia az iskola történetét meséli el, egészséges humorral, kivételes ritmusérzékkel, a Cinetrip space brigád, avagy a Rudas fürdői bulik térhatású látványtervező csapatának bevilágításaira és Yello- meg James Bond-témákra, valamint állat technozenékre. Az iskolaügyi össztáncot meg-megszakító etapok viszont klasszikus artistaszámok, amit az egyes csoportok a légtornász, a bohóc, az ugrócsoport vagy a kígyónő szakirányon tanultak be. A műsorszámok eredetileg klasszikus cirkuszmuzsikára készültek, de aztán az lett, ami, tömény futurizmus, az átállás pedig egyáltalán nem okozott gondot a fiataloknak. Elsőnek matrózblúzuktól megszabadult, neonrózsaszín dresszes, tüllös szirének hágtak egymás nyakába, lassú bitekre, de aztán a nehézségi fokozatok és a zene üteme egyre nagyobb, illetve gyorsabb lett. Az óriás vaskarikán ülő és ide-oda guruló békaembereknél már sikongatott a nézőtér, a rokonok higgadt füttyökkel jelezték tetszésüket, az űrszalamandrára festett légtornásznál a kicsik sírtak, a pelenkás, de a púderosdobozzal bezzeg zsonglőrködő kistestvérek pedig hangosan szólítgatták a manézsban lévő nagytestvéreket. Volt, hogy oda se mertem nézni: vakmerőségnek tűnik például tizenhárom évesen szaltó mortalét előadni a trapézon, mikor én már akkor is azt hiszem, hogy menten felesek, ha csak utánanézek az elszabadult lufiknak. Meglepő módon az általános cirkuszi rizikófaktor, a két ügyeletes bohóc sem volt unalmas, sőt miközben ellátták a karmester feladatát, leiskolázták az ugrócsoportot meg a haladó sztepptánc-diákokat.

A fináléban a szaktanárok is felvonultak a szakcsoportokkal. A légtornászidomár, a bohócprofesszor, a zsonglőr-tanársegéd és a csapat bemutatta még egyszer csillogó, foszforeszkáló, hőre lágyuló sci-fi ruháját, illetve frizuráját. Két elvetemült nyolcéves kísérőm pedig százforintos bohócorrban örömködte magát kifelé a gyakorló vasárnapi apukák között, akik aggódó lányaik tekintetének kíséretében a 3 Ajax hősiességével a nyalókát fedő celofánokkal küzdöttek.

- sisso -

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.