Verrasztó Dávid: „Nincs bennem semmi különleges”

A 400 méter vegyesen világbajnoki ezüstérmet szerzett úszóval készítettünk interjút.

Ma délután a 28 éves magyar versenyző 4:08.38 perces idővel második helyezést ért el a 4:05.90 perces világbajnoki csúccsal győztes amerikai Chase Kalisz mögött a Duna Arénában. Verrasztó két évvel ezelőtt Kazanyban szintén ezüstérmes volt ebben a számban, a riói olimpián azonban csalódást keltően csak a 12. lett, azaz még a döntőbe sem jutott be.

 

Fotó: MTI/EPA–Patrick B. Kramer

Az immár kétszeres világbajnoki ezüstérmes úszóval e heti nyomtatott lapszámunkban Simon Andrea készített interjút, íme egy részlet:

Magyar Narancs: Miért a vegyesre koncentrálsz?

Verrasztó Dávid: Mindent úszom, jól megy a pillangó, de a mellúszást szeretem a legjobban. Viszont vegyesen van a legnagyobb nyerési esélyem. Régen ezt tradicionálisan magyar számnak neveztük, de ez ma már nem igaz: mindenki tudja úszni. Vannak régi feladatok, amiket 30 éve találtak fel és úgy tudtuk, hogy ha azokat megcsináljuk, jók leszünk. De az utóbbi másfél évben akkorát változott az úszás, hogy ezeken a paneleken nagyon sokat kellett változtatnunk ahhoz, hogy ma is működőképesek legyenek. Továbbra is fontos az állóképesség, de mára nagyon eltolódott afelé, hogy gyorsan kell úszni. Ezeket kell összekombinálni. Régen elég volt csak a végén jönni, most, ha az elején lemaradsz, annyi.

MN: És te mit tudsz?

VD: A nehéz munkát is képes vagyok megcsinálni, de nincs semmi extra adottságom. Se magas, se nagydarab nem vagyok, nem különleges a vízfekvésem, nem is vagyok gyors és semelyik úszásnemben nem én vagyok a legjobb – mindegyiket jól úszom, de átlagosan. Míg mondjuk Darnyi Tamás minden úszásnemben az egyik legjobb volt a világon, Michael Phelps pedig minden úszásnemben a világ legjobbja volt. Igaz, nem bírom rosszul, szóval egész jó állóképességem van, de az sem ki­emelkedő. Nyilván nem véletlen, hogy ennyire tisztelem az egykori ralis világbajnok Colin McRae-t vagy Conor McGregor UFC-győztes MMA-harcost. Mind a kettő pont olyan, mint amilyen én vagyok. Ők se biztos, hogy a legtehetségesebb vagy legügyesebb embe­rek voltak, de mégis volt olyan lelkesedésük, ami miatt eljutottak odáig, ahova akartak. Meg azt csinálták, amit szerettek. Bennem sincs semmi különleges, ezt mindenki tudja.