Lakossági bejelentésre razziát tartott tegnap a rendőrség a rózsadombi Bimbó úton, adta hírül a police.hu. A helyszínen 35 tajvani nőt és férfit találtak, akiket kikérdeztek, majd a helyszíni szemle és a meghallgatások alapján a rendőrök megállapították: tiltott szerencsejáték szervezésére bukkantak. A helyszínen laptopokat, mobilokat és tableteket foglaltak le, egy 35 éves tajvani állampolgárt pedig bűnügyi őrizetbe vettek. A nyomozást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatja, személyi szabadság megsértése és tiltott szerencsejáték szervezése bűntett elkövetése miatt.
Épp emiatt emelte ma fel a hangját a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete (SZEXE), akik ugyan üdvözölték a rendőrség fellépését, de nem találják megfelelőnek az áldozatok érdekvédelmét. A tegnap megtalált nők közül ugyanis többeket nagy valószínűséggel prostitúcióra is kényszerítettek, ekkor azonban emberkereskedelem miatt kellene nyomozást indítani. „A magyar hatóságok híresen rosszul kezelik az emberkereskedelmi áldozatok ügyeit. Nem nyújtanak kellő tájékoztatást, más tényállások alatt kezelik az ügyeket, a külföldi, alkalmasint illegálisan itt tartózkodó állampolgárokhoz nem jut el a megfelelő képviselet. Az emberkereskedelem áldozatainak ugyanis
speciális védelmet kell kapniuk,
amelyet nemzetközi egyezmények írnak elő. A személyi szabadság korlátozása tényállása azonban nem biztosítja nekik ezt, ugyanakkor ez a tényállás a Büntető Törvénykönyvben kisegítő jellegű, azt az emberkereskedelem, vagy a bordélyház fenntartás minősített esetei úgymond “elnyelnék”, ha ezt alkalmazná a hatóság” – áll mai közleményükben.
| ||
Hozzáteszik, a Belügyminisztérium tájékoztatása szerint 2015-ben 362 ügyben indult eljárás szexuális kizsákmányolás miatt, de ezek egyikét sem minősítették emberkereskedelemnek. Tavaly szeptemberben pedig egy házkutatás alkalmával kínai áldozatokat találtak, akiket „a jogvédők bevonása nélkül átadtak a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak és többszöri kérésünk ellenére sem tették lehetővé, hogy az áldozatsegítésre és érdekképviseletre szakosodott szervezetek, így a Helsinki Bizottság vagy a SZEXE felvegyék velük a kapcsolatot, felajánlják segítségüket.” Így az áldozatok érdekvédelme nem valósul meg, és jellemzően
visszakerülnek az emberkereskedők kezébe.
A SZEXE ezért kéri az ORFK-t és a BÁH-t, hogy „tegyék lehetővé az érdekvédő szervezeteknek a kapcsolatfelvételt az áldozatokkal és vizsgálják meg komolyan az emberkereskedelem tényállás lehetőségét.”
