Könyv: Szeressük egymást, vagy tökön rúglak (Germanie Greer: A kasztrált nő)

szerző
Forrai Éva
publikálva
2003/10. (03. 13.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A népszerű feminista irodalom klasszikus kultuszkönyve, a The Female Eunuch először 1970-ben jelent meg. Ha krisztusi kornyi késéssel is, de nemrég elérkezett a magyar olvasókhoz.

A népszerű feminista irodalom klasszikus kultuszkönyve, a The Female Eunuch először 1970-ben jelent meg. Ha krisztusi kornyi késéssel is, de nemrég elérkezett a magyar olvasókhoz.

Bár Greer jó nevű értelmiségi, a warwicki egyetem összehasonlító irodalom szakának professzora, kultuszfigurát nem tudományos munkássága csinált belőle, hanem a lázadás: a női felszabadítás harcosaként lett hírhedtté. És nem csak önmagának felszabadítása, hisz ezt az illetlen szabadságot, a hitet, hogy megvalósítható a testi-lelki összhangban élő, dinamikus, libidóval fölfegyverzett női lét, nagy hangon terjeszti is.

A kasztrált nő az 1968-as diákmozgalmakból, a korabeli újbaloldali mozgalomból származtatható, benne a női jogok egyenlősítő követelései az életforma-forradalom ideáljaival kapcsolódnak össze. Greer a Lázadás és a Forradalom fejezetekben a modern nőmozgalmi alapvetéseket tárgyalja, Juliet Mitchell 1966-ban megjelent A leghosszabb forradalom című munkáját az első fecskék közül, a későbbi eresztésből a Red Stockings Kiáltványát és a Nők Nemzetközi Ördögi Terrorista Összeesküvését, a manhattani boszorkányokat, akik seprűn lovagoltak, és nyilvános melltartóégetésekkel vittek némi fényt a Madison Square Garden sivárságába, amíg a tőzsde meg nem sínylette tevékenységüket, és az alkuszok rájuk nem küldték a rohamrendőrséget.

Greer könyve maga is felfogható antifreudista kiáltványként. A szerző ízekre szedi a spekulatív freudi elméletet, miszerint a nők hímtag nélküli férfiak, vagyis a férfi tökéletlenebb változatai lennének. Freud tézise - érvel Greer - nem egyéb, mint a férfiközpontú kultúra beidegződéseinek tükröződése, szó sincs semmiféle forradalmi felfedezésről. Újítása a hüvelyi orgazmus felsőbbrendűségének hirdetésében áll (a klitorálissal szemben), mely orgazmus a nő fejlett szexualitásának úgymond legfőbb mércéje és hordozója. A freudi lélektan így nem leíró, deskriptív, hanem normatív, rendszabályozó.

Freud, mondta ki Greer

1970-ben, nem az empirikus valóságot elemezte, hanem a férfidominanciára alapuló kulturális beidegződéseket és elvárásokat tüntette fel biológiai meghatározottságként. A feminizmus második hulláma később nagy energiákat összpontosított a hüvelyi orgazmus mítoszának megdöntésére, örömünk megrendszabályozásának elutasítására - Greer a maga csatakiáltásával csatlakozott e hadjárathoz. (Azóta persze a férfiközpontú biológia addig kutatott, amíg meg nem találta a G-pontot, a hüvelyi orgazmust kiváltó szervet, ami mi más lehetne, mint a prosztata csökevényes maradványa..)

A kasztrált nő egyrészről összefoglalta korának radikális feminista gondolatait, másrészről előremutatott, irányt adott a feminista diskurzus szerkezetének kialakításához. Kijelölt olyan részterületeket, mint például a női menstruáció tisztátalan, tabu mivoltát, melyeket azóta sikeresen tártak fel a női szempontú kutatások. A könyv harcos hangon egyenlőséget követelt, és nem elnyomásról panaszkodott. Az emancipált nőt felelőséggel ruházta fel saját testi, lelki, politikai, szociális jogai kivívásáért, s rátestálta a kezdeményezést abban a küzdelemben, amelynek célja a nemi szerepek természetellenes, bipoláris ellentétének felszámolása. Greer épp a szexuális örömünk, libidónk újrafelfedezésétől várta, hogy hatására a férfiak is megtérnek majd a szerelemhez, és ettől felhagynak avval a rossz szokásukkal, hogy számos frusztrációjukat agresszióba párolják. "[A nőt] születésétől fogva arra akarják kényszeríteni, hogy menjen vissza a méhbe, a bölcsőbe kötözve eltöltött első órájától az utolsó kényszerzubbonyáig. A méhbe egyetlenegy módon lehet visszatérni, a halálon keresztül. A kényszerek, amelyek gúzsba kötik a nők örömeit és vágyait, ugyanazok, amelyek [...] el fogják pusztítani a világot. Ha a világ egyik fele a Halál túsza marad, akkor Erósz biztosan el fogja veszíteni a csatát az atomfegyverrel szemben. Mi más lenne a fegyverkezési verseny és hidegháború, mint a férfias [...] agresszió kiterjesztése az [...] intézmények területére? Ha a nők nem akarnak többé ágyútölteléket gyártani a végső holokauszthoz, akkor meg kell menteniük a férfiakat a nemek polaritásának illúziójától." (85. oldal.) Aagy, amint e gondolatot a 80-as években a Greenham Common pacifista amazonjai némiképp frappánsabban megfogalmazták: "A háború nem más, mint menstruációirigység".

A feminizmus

második hullámából

már sok minden beszivárgott hozzánk is, hellyel-közzel magyar tollból is folyt feminista tinta, hasonló gondolatokat közvetítve. S ha valami miatt mindenképp fanyalogni akarunk Greer hiánypótló könyvének magyarországi megjelenésekor, hát épp ez lehetne az. Egy klasszikus magyarítása mindig jó hír. De mivel nem költészetről, hanem politikai állásfoglalásról van szó, a mű picit vesztett meglepetésszerű, lefegyverző erejéből. Azóta Greer megírta A kasztrált nő folytatásának tekinthető A teljes nőt (The Whole Woman, 1999), s ez a könyve bizony aktuálisabb. A kritikusok "polemikus bombának" nevezték, Greerről pedig azt írták, hogy "senki a közelébe se ér" a fiatalabb generáció soraiból. Csak remélhetjük, ennek a kiadására nem kell harminc évet várni.

Forrai Éva

Corvina, 2002, 292 oldal, 3000 Ft

szerző
Forrai Éva
publikálva
2003/10. (03. 13.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...
https://ad.doubleclick.net/ddm/trackclk/N9356.3064282ADA-MANCS-ROS-DES/B20258930.204432256;dc_trk_aid=404585362;dc_trk_cid=92488506;dc_lat=;dc_rdid=;tag_for_child_directed_treatment=