"A nők kevésbé értik a vezetést, ezért rosszabbul vezetnek a férfiaknál, nem áll olyan közel a személyiségükhöz" - foglalta össze egy 2000-ben készült kutatás egyik interjúalanya lexikonba illő tömör-séggel a női vezetőkkel szembeni előítéletek lényegét. Ugyanebből a vizsgálatból az is kiderült, hogy a "jó vezető" gyakran mást jelent a két nem képviselői számára: sok férfi úgy gondolja, a nők türelmesebbek és együttműködőbbek a közlekedésben, ami hiányzik belőlük, az a versenyszellem és a határozottság.
Pocsék parkolás, kisebb veszély
A nők közmondásosan pocsék parkolási technikája a rossz becslési képességeikből és a feszélyezettségérzetükből adódik. Nyugodt körülmények között, ha nem figyelnek kárörvendő járókelők és ideges autósok, a női vezetők is könnyen parkolnak. Bilkei Pál, a BM Kórház vezető pszichológusa szerint az észlelés genetikája is szerepet játszik e téren: "Valóban van különbség a férfiak és a nők között. A járművezetőnek fontos tudni, érezni, hogy mekkora a kocsi, amit vezet, mekkora az a hely, ahova kényelmesen be tud állni. Ez a fajta becslési készség genetikus alapok miatt rosszabb a nőknél, mint a férfiaknál."
Sipos József 35 éve oktat gépjárművezetést, s fontosnak tartja, hogy a két nem képviselőit különböző feladattípusokkal tanítsa. A nőknek nem szabad sorozatos, hirtelen váltakozó feladatokat adni, mert a "most forduljon jobbra, aztán gyorsítson, majd balra kanyarodás után álljon meg" feladathalmozás zavarja a rendszerszerető nőket. A meggondolt feladatkiadással azonban a lányok kevesebb óraszám után szerzik meg a jogosítványt, mint a fiúk.
"A nők nem vezetnek rosszabbul, sőt körültekintőbbek, jobban betartják a szabályokat, nem mindig tudnak azonban uralkodni az érzelmeiken, s a hirtelen döntéshelyzetben tipikusan kevesebbszer választják a jó lehetőséget, mint a férfiak" - mondja az ORFK Balesetmegelőzési Bizottságának munkatársa, Kemenes Miklós nyugalmazott rendőr ezredes. A kollektív előítélek azonban őt sem hagyták érintetlenül: állítja, hogy a nők a társadalmi elnyomottságukból származó feszültséggel veszélyeztetik a közlekedésben részt vevőket.
Ez az állítás már csak azért sem lehet helytálló, mert a bizottság statisztikája szerint ugyanakkor az utóbbi években a közlekedési balesetek mintegy egyötödét okozták csak nők. Ennek csupán 60 százalékát autóvezetőként, a többit figyelmetlen gyalogosként, míg a férfiak a hozzájuk köthető balesetek 80 százalékát okozzák a volán mögött. Egyébként az érvényes jogosítványok 43 százaléka szól női névre, a forgalomban azonban ennél jóval alacsonyabb a nők részvétele, nagyjából minden ötödik vezető tartozik a gyengébb nemhez. A balesetet előidéző okok tekintetében lényeges különbségek vannak: a nőknél az elsőbbségadás elmulasztása, míg a férfiaknál a szabálytalan irányváltoztatás, kanyarodás szerepel a baleseti okok között első helyen. Az egy-egy nem képviselői által okozott összes balesetből a férfiak esetében magasabb a halálos kimenetelűek aránya. Ennek fő oka, hogy a férfiak gyakrabban lépik túl a megengedett sebességet.
A kisebb kárt
okozók csoportja
"Nálunk a kockázatarányosság elve működik, vagyis a különböző csoportok a károkozási statisztikának megfelelő mértékű biztosítási díjat fizetnek. Nemzetközi és magyar statisztikákat vettünk alapul, és ezek alapján a női vezetők a kisebb kárt okozók csoportjához tartoznak" - mondja Maják Viktor, az Union Biztosító marketingigazgatója. Bár a férfiak és a nők közel ugyanannyi alkalommal törnek autót, a nők által okozott károk átlagosan kisebb összegűek. "Apróbb koccanások, az autó meghúzása inkább jellemző a női vezetőkre, míg a totálkáros autók, a nagyobb kár aférfi vezetők sajátja" - fogalmaz. Az Union az egyetlen biztosító a hazai piacon, amely - öt százalékkal - kevesebbet kér a női autósoktól, olyan társaság azonban nincsen, amelyik a nőket kezelné kockázatosabb csoportként.
Bilkei Pál 25 évig foglalkozott balesetkutatással. Szerinte a baleseti okok közötti eltérés a férfi és női személyiség eltérő voltából ered. A kutatások csekély eltérést mutattak ki a kockázatvállalási hajlamban, a pszichés terhelhetőségben és a döntési folyamatok levezénylésében, amelyek alapján a nőkre inkább a figyelmetlenség, a férfiakra pedig a túlzott kockázatvállalás jellemző. "Az ok nem a képességekben, készségekben rejlik - ugyanolyan arányban vannak a férfiaknál is béna autósok -, hanem a személyiség különbözőségében. A férfiak kockázatvállalási készsége mindig nagyobb, mint a nőké, és ez kifejezésre jut a magatartásban is, a nők hajlamosabbak a bizonytalanabb döntésekre." Legalább két olyan helyzet van azonban, amelyikben a nők gyakrabban döntenek jól a férfiaknál: jelentősen kevesebb köztük az ittasan balesetet okozók aránya, a női cserbenhagyó pedig évtizedek óta ismeretlen fogalom Magyarországon.
Munk Veronika
