7 kérdés – Kovács Patrícia

  • - izs -
  • 2012. július 18.

Színház

Gyerekszínészként kezdte, a legendás Máté-osztályban folytatta, sokat forgatott Sas Tamással, még többet játszott színpadon. A manapság főleg a Társas játék gátlástalan szexbombájaként és a Kramer kontra Kramer fásult feleségeként ügyködő színésznőtől kérdeztünk most hetet.

1. Kitől kérnél autogramot?

Zavarban lennék autogramot kérni bárkitől is. Az ilyesmi utoljára kamaszkoromban vonzott – akkor viszont boldogan kértem volna a Metallica valamelyik tagjától. De autogramot végül csak egy embertől, az akkor végzős Alfölditől sikerült szereznem.

2. Mi a luxuskiadásod?

Ha luxus az, hogy minőségi krémeket használok, és mindig van parfüm rajtam, akkor ezek a dolgok. Illetve ragaszkodom hozzá, hogy a kutyáim a legjobb minőségű tápot kapják.


Fotó: Sióréti Gábor

3. Harry Potter vagy Háború és béke?

Háború és béke. Az első Harry Potter-film pár jelenetét láttam, de azt éreztem, hogy felnőttként ez nem mond nekem semmit, és valószínűleg akkor sem vonzana, ha gyerek lennék.

4. Melyik kitalált figuránál érezted leginkább, hogy mintha rólad mintázták volna?

A Yentl címszereplőjénél. Barbra Streisand játszotta a filmben ezt a nőt, aki szembemegy a szokással és hagyománnyal, és egyáltalán nem érdekli, hogy mit várnak el tőle. Ez rám is jellemző.

5. Mit tennél, ha férfi lehetnél egy napra?

Kíváncsi lennék, hogy mit éreznék, miközben megszületik a saját gyerekem. Mert azért az nem lehet egyszerű, hogy a férfiak csak közvetve élhetik át ezt az élményt.

6. Mit töltöttél le utoljára?

A legszebb dolog című francia filmet, de még nem néztem meg.

7. Melyik előadást nézve érezted legutóbb, hogy ez a legjobb dolog a világon?

A most végzett Máté-osztálynak volt egy zseniális előadása: Zsótér csinálta meg velük Brecht Félelem és macskajaj a harmadik birodalomban című darabját – azt éreztem közben, hogy semmibe se tudnék belekötni, mert ami a színpadon zajlik, az úgy tökéletes, ahogy van.

Legutóbbi nagyinterjúnk Kovács Patríciával itt, a Kramer kontra Kramerről szóló kritikánk pedig itt olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Köszönjük meg a Fidesznek a sok-sok leleplezést!

A Fidesz számára úgy kell a titkos terveket szövő ellenség leleplezése, mint a levegő: egyszerre mutat rá az ellenség vélt szándékaira, és tereli el a figyelmet önmaga alkalmatlanságáról. De hogyan lehet leleplezni hetente valamit, amit már mindenki tud? Hányféle leleplezés van? És hogy jön ide a konyhában ügyködő Magyar Péter? Ezt fejtettük meg.

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.