Színház

A kutya különös esete az éjszakában

  • Artner Szilvia
  • 2019. szeptember 22.

Színház

Mark Haddon 2003-as bestsellerének számos színházi adaptációja született már Londontól Budapesten át egészen Tatabányáig, ahol Guelmino Sándor rendezett belőle egy kvázi oktató, ugyanakkor zavarba ejtően kifogástalanul megkomponált előadást az előző évad utolsó bemutatójaként, mely ősztől ismét látható a Jászai Mari Színházban.

Az autizmus természetét felderítő krimi főhőse és narrátora a 15 éves Christopher, aki vasvillával átszúrva találja a szomszédja kutyáját, Wellingtont és nyomozni kezd a tettes után. Idáig akár izgalmas ifjúsági thriller lehetne az egész, ám ez a fiú nem a nyári szünet unalmában, nem is kamaszos kalandvágyból játszik detektívet. Hanem azért, mert nincs más választása, kóros az igazságérzete, a tisztánlátás kényszer számára, hiszen autista. Ideális esetben erre nem egyből jön rá az olvasó, illetve néző.

A mű fő kérdése nyilván az, hogy az autizmusnak nevezett idegi fejlődési rendellenesség, mely a szociális, kommunikációs kognitív készségek minőségének zavarát okozza, mire tanít meg minket, úgynevezett normális embereket, mennyire intenzíven késztet minket önvizsgálatra, toleranciára. Guelmino változata valamiféle nevelési előadás, miközben nincs benne didaxis, inkább a művészi kifejezésre koncentrál, ennek köszönhetően a színészi játék izgalmas finomságait fedezhetjük fel az epizódjelenetekben is. A színészi játék magas minősége pedig módot arra, hogy a néző felfedezze az autizmus esendőségét, s felidézze saját kamaszkorát. Mindehhez Fekete Anna logikai játékokat és kísérleti pszichológiai színelméleteket idéző díszletének letisztultsága valóságos játszóteret teremt. Éles vonalak metszik keresztbe a különböző világokat, átalakulnak a tárgyak, és a forgószínpad segítségével mintha a képzelet repítene minket, úgy változik a helyszín és épül fel hirtelen egy új környezet.

Jászai Mari Színház, Tatabánya

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.