A Nemzeti Színház nem akarja, hogy a Színház folyóirat fotókat közöljön az előadásaikról

  • narancs.hu
  • 2019. december 4.

Színház

Vidnyánszky Attila indoklása megmagyarázza, miért.

"A Nemzeti Színház többé nem járul hozzá, hogy fotókat közöljünk előadásairól lapunkban. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott indoklásában Vidnyánszky Attila kifejtette, hogy működésünket politikai céloknak alárendeltnek és manipulatívnak tartja, tevékenységünk folytán a hazai és nemzetközi közegben is torz kép alakul ki a magyar színházról" – írja a Színház folyóirat a Facebook-oldalán.

A lap "a politikai célok szolgálatára" reagálva felsorolja, hogy legutóbbi, decemberi számukban miket is írtak a Nemzeti Színházról. Például ilyeneket:

  • "Szkeptikusan ültem be az előadásra, de a színpadkép rögtön lenyűgözött. Az más kérdés, hogy egy idő után idegesíteni kezdett, és öncélúnak éreztem ennyi ötletet belezsúfolni egy előadásba. Jó lett volna, ha valaki kicsit határt szab a rendezőnek."
  • "Ennek ellenére volt ebben a nagyon látványos előadásban egy teljesen új gondolat. Máshova kerültek a hangsúlyok is a filmhez képest. Az volt az érzésem az elején, mintha egy Brueghel-képet néznék, annyi minden volt egyszerre a színpadon."
  • "Ez benne a leggyönyörűbb, hogy nem vezeti a tekintetet. Ez a fajta radikálisan mellérendelő színrevitel felszabadítja a nézőt. Nincsen bután irányítva a figyelmed."

Közleményükben megjegyzik, hogy a továbbiakban is írni fognak a Nemzetiről, ahogy eddig is. "A fotók helyén illusztrációként üres felületeket fogunk megjelentetni." Ezt pedig máris egy üres képpel illusztrálják.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.