rés a présen

„Mindenkinek valamiféle harc”

Rába Roland színész

  • rés a présen
  • 2019. november 30.

Színház

rés a présen: Leszámolás velem című 2017-es monodráma-rendezésed még mindig műsoron van a Jurányiban. Tapasztalataid szerint mitől működik egy ilyen személyes hangvételű adaptáció?

Rába Roland: Talán pont a személyességtől. A szerző Edouard Louis, a Leszámolás Eddyvel című regényében a saját viszontagságos gyerekkorát meséli el. Nagy Dániel Viktor színész pedig zavarba ejtő természetességgel adja elő mindezt. Úgy gondolom, hogy a gyerekkor, a felnőtté válás folyamata, mindenkinek valamiféle harc. Az előadás egy különösen nehéz gyerekkorról mesél, és ezt látni, átélni talán egyszerre megrázó és felszabadító a néző számára.

rap: Ismét egy személyes és a felnőtté válásról szóló történet bemutatójára készülsz. A hagyaték című előadásnak mi az irodalmi alapanyaga?

RR: Alice Miller, A tehetséges gyermek drámája és az igazi én felkutatása című sikerkönyv szerzője a gyerekkori traumák felnőtt életre gyakorolt hatását vizsgálta. Az első volt, aki pszichoanalitikusként a gyerekek nézőpontját állította fókuszba. Megfogalmazása szerint a felnőtteknek tisztelettel kellene fordulniuk a gyerekek felé. Világhírű könyveiben bemutatta, hogy az elfojtott gyermekkori traumák, a gyermekkorban elszenvedett szülői bántások hosszú távú hatást gyakorolnak, és érvényesek lehetnek a felnőttkorban is. Aztán 2014-ben megjelent egy könyv, amelyet Alice Miller fia, a terapeuta Martin Miller írt az anyja halála után négy évvel. A könyv egyfajta vádbeszéd az anya ellen, aki, fia megfogalmazása szerint „hátborzongató, vérszívó, a végtelenségig hazug és szeretetmentes anya volt”. És szétrombolta a gyerekkorát azzal, hogy soha nem szerette! Az anya és a fiú kapcsolatáról szóló előadás alapanyaga Martin Miller említett könyve, illetve Alice Miller gyerekekről szóló tudományos munkái.

rap: A hagyatékban ezúttal színészként veszel részt. Kikkel dolgozol együtt?

RR: Feuer Yvette, a Láthatáron Csoport művészeti vezetője keresett meg ezzel a munkával. Ő játssza Alice Millert, én pedig Martin Millert. Yvette-et rég­óta ismerem, Zalaszentgróton egy színházi táborban találkoztam vele 18 éves koromban. Az előadás rendezője Tárnoki Márk. Vele ez az első munkám, de remélem, nem az utolsó.

rap: Kibírod, hogy ne szólj bele a rendezésbe?

RR: Tárnoki Márk, a rendező még csak tavaly végzett az SZFE-n, mégis olyan biztos kézzel irányítja a próbákat, hogy igazán öröm vele a munka. Kíváncsi a véleményünkre. Ha nem is bele, de hozzászólok természetesen. Viszont ő dönt, ha dönteni kell.

rap: Mikor látható az előadás?

RR: November 6-án mutatjuk be A hagyatékot a Hold 21 HPS Kultúrszalonban, mely számunkra egy új játszóhely Budapesten, az V. kerületi Hold utca 21. szám alatt. A további előadások november 7-én, 27-én és 28-án lesznek.

rap: Hol találkozhatunk még veled az évadban?

RR: Következőnek a Dollár Papa Gyermekei produkcióval dolgozom Ördög Tamás rendezésében a Trafóban. A Lady Chatterley szeretője című regényből készülő előadás decemberben lesz látható.

rap: Van olyan alkotótárs, akit nem szeretnél kihagyni a pályádon?

RR: Számos olyan alkotó – színész, rendező – van, akivel szívesen dolgoznék. Szabadúszóként nagyobb is az esély, hogy létrejönnek ezek a találkozások.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.