Alföldi Róbert: A menekültek nem migránsok, hanem emberek
alfoldi2.jpg

Alföldi Róbert: A menekültek nem migránsok, hanem emberek

  • narancs.hu
  • 2017. szeptember 6.

Színház

Ma Magyarországon csak a politikai elkötelezettség számít a rendező szerint.

A rendező új darabja, a Hegedűs a háztetőn kapcsán nyilatkozott a HVG-nek. Ebben Alföldi arról beszél, hogy darabjaival sosem politizál, de az aktuális társadalmi kérdésekre reflektál. A tejesember történetével pedig azt akarja megmutatni, hogy a

„menekültek – induljanak bárhonnan, bármilyen történelmi korban – nem egyetlen tömeg, nem »a migránsok«, hanem emberek. Akik között vannak jók és rosszak egyaránt. Ha csak ez az egy gondolat átjön, már nagyon sokat nyertem az állami propagandagépezettel szemben.”

Ennek szellemében a darab neki arról szól, hogy „különböző hitű, gondolkodású, habitusú emberek, kisebb-nagyobb összezördülésektől eltekintve, békésen együtt tudnak élni, egészen addig, amíg a hatalom bele nem piszkál ebbe a működésbe”.

Alföldi szerint a hatalom márpedig beleszól most Magyarországon is, és nincs is nehéz dolga, mert a toleranciát és a liberalizmust nehezebb eladni, ezért árulja a kormány a kirekesztést és a félelmet. Sokan pedig szoronganak a létbizonytalanság miatt, és ők vevők is erre a fajta beszédre.

„Mára odáig jutottunk, hogy az emberek azért güriznek, hogy a gyerekeiknek lehetőségük legyen külföldre menni. Egy ország dolgozik azért, hogy a jövője tűnjön el innen… Olyan közeg kellene, ahol a teljesítmény számít, nem pedig a politikai elkötelezettség.”

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.