Márta István az Új Színházról és Pécsről

"Azonnal hívott Páva Zsolt"

  • Iványi Zsófia
  • 2011. december 12.

Színház

Minden bizonnyal Márta István lesz a Zsolnay Örökségkezelő következő ügyvezetője. Az új poszt egyszerre tűnik menekülésnek és hálapénznek, ám a színházi szakember szerint egyik sem, és nem is jelenti azt, hogy elhagyja a süllyedő hajót. Sőt.

Magyar Narancs: Mikor, illetve kitől tudta meg, hogy ön lesz az Zsolnay Örökségkezelő ügyvezető igazgatója?


Márta István: Amikor kiderült, hogy az Új Színházra benyújtott pályázatom sikertelen lett, azonnal hívott Páva Zsolt pécsi polgármester.

 

MN: Akkor mit mondott?


MI: Gondolkodási időt kértem, hisz sokan kerestek meg ajánlatokkal Pestről és vidékről egyaránt. Elsősorban persze az itteni munkám és a társulat miatt nem mondtam rögtön igent. Megjegyzem, egyáltalán nem tartom lezártnak még az Új Színház-ügyet: az LMP törvényességi felülvizsgálatot kért Pesti Imre budapesti kormánymegbízottól, akitől még nem érkezett erre válasz. Nagyon sokan remélik – köztük én is – hogy hamarosan megismerhetjük döntését.

 

MN: Ezek szerint még reménykedik, hogy Tarlós István visszavonja a kinevezést.

 

MI: Természetesen az utolsó pillanatig kitartok. Nem hagyom cserben a társulatot, se az Új Színházat szerető közönséget.

 

MN: Akkor miért fogadta el a pécsi állást?

 

MI: Még nem neveztek ki, majd csak december 15-én dönt a pécsi közgyűlés. Azt pedig a társulattal és Páva Zsolttal is átbeszéltük, hogy ha esetleg változnak a körülmények, akkor az új helyzetnek megfelelően kezeljük majd az Új Színház ügyét.

 

 

Márta István


Márta István

Fotó: Németh Dániel


 

 

MN: Azzal, hogy a kinevezés híre megjelent a sajtóban, úgy tűnik, feladta az Új Színházért folytatott harcot.

 

MI: Nem adtam fel. Január 31-ig küzdök.

 

MN: Annak, hogy elfogad egy másik pozíciót, ön szerint nincs olyan üzenete, hogy erről végleg lemondott?

 

MI: Nem. Megszállottan dolgozunk: két bemutató és számos vendégjáték előtt állunk.

 

MN: Mekkora esély lát arra, hogy Tarlós István megváltoztatja a döntését?

 

MI: Nem mennék bele százalékokba, de látok rá esélyt. Reménykedem abban, hogy a bejövő új információk, az országos és nemzetközi visszhang, illetve a jövő évi költségvetés számai alapján a főpolgármester úr felülbírálja a döntését, hisz egy minden szempontból jól működő színház létét kockáztatja. Most tudtuk meg, hogy a főváros 2012-ben egy fillérrel sem támogatja a színházait: ez a mi esetünkben 120 millió forintos kiesést, az éves büdzsénk nagyjából egynegyedét jelenti. Aki nem ismeri ezt a színházat úgy, mint én, az nem fogja tudni kezelni a helyzetet. Nekem van arra elképzelésem, hogyan menthető meg a színház, de azt természeten egyelőre nem osztom meg senkivel.

 

MN: A társulat nem érzi úgy, hogy elhagyja a süllyedő hajót?

 

MI: Nem, mert ezt tisztáztam velük.

 

MN: Mit mondott nekik?

 

MI: Próbáltam nyugtatni őket. Ez a kinevezés az én vezetői kvalitásom elismerése mellett az Új Színház pozícióját is erősítheti.

 

MN: Attól erősödik az Új Színház pozíciója, hogy az igazgatója elfogadott egy másik állást?

 

MI: Igen. Az, hogy „megerősödtem”, talán a színháznak is jót tesz. Erről azonban egyelőre nem szeretnék többet mondani.

 

MN: Ha ön elmegy, és jön Dörner, mi lesz a társulattal? Már több színész nyilatkozott, hogy ebben az esetben biztosan elhagyják a színházat. A többiek hogy vannak ezzel?

 

MI: Azt tanácsoltam a színészeknek, hogy jól gondolják meg, mit csinálnak, és ha el is mennek, semmiképp se az évad közben tegyék, hisz egy felbontott szerződés nagyon súlyos következményekkel jár. Senkinek se mondtam soha, hogy demonstráljon mellettem; higgadt meggondolást kértem, és kérek most is tőlük. A legkiszolgáltatottabb, legnehezebb helyzetben a színész van: ha megy, az is rossz, ha marad, az is rossz.

 

MN: Lehet a pécsi kinevezést valamiféle kárpótlásnak tekinteni?

 

MI: Nem, ezt határozottan cáfolom. A Péccsel való kapcsolatom nem új keletű: többször rendeztem ott, ismerem, szeretem a várost, és ettől az évtől én vagyok a POSZT művészeti igazgatója. Szoros szálak kötnek a városhoz.

 

MN: Felmerült, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium döntött úgy, hogy ön váltsa az örökségkezelő jelenlegi vezetőjét.

 

MI: A minisztériumnak semmi köze a döntéshez. A kulturális negyed a városé, a döntést pedig a város vezetése hozza.

 

MN: A Zsolnay örökség kezelése egy kellemes pozíciónak tűnik. Mondhatjuk, hogy felfele bukott?

 

MI: Nem kellemes, hanem nagy és felelősségteljes vállalás. A helyemen vagyok, és leszek a jövőben is. Se le, se felfele nem buktam.

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.