Márta István az Új Színházról és Pécsről

"Azonnal hívott Páva Zsolt"

  • Iványi Zsófia
  • 2011. december 12.

Színház

Minden bizonnyal Márta István lesz a Zsolnay Örökségkezelő következő ügyvezetője. Az új poszt egyszerre tűnik menekülésnek és hálapénznek, ám a színházi szakember szerint egyik sem, és nem is jelenti azt, hogy elhagyja a süllyedő hajót. Sőt.

Magyar Narancs: Mikor, illetve kitől tudta meg, hogy ön lesz az Zsolnay Örökségkezelő ügyvezető igazgatója?


Márta István: Amikor kiderült, hogy az Új Színházra benyújtott pályázatom sikertelen lett, azonnal hívott Páva Zsolt pécsi polgármester.

 

MN: Akkor mit mondott?


MI: Gondolkodási időt kértem, hisz sokan kerestek meg ajánlatokkal Pestről és vidékről egyaránt. Elsősorban persze az itteni munkám és a társulat miatt nem mondtam rögtön igent. Megjegyzem, egyáltalán nem tartom lezártnak még az Új Színház-ügyet: az LMP törvényességi felülvizsgálatot kért Pesti Imre budapesti kormánymegbízottól, akitől még nem érkezett erre válasz. Nagyon sokan remélik – köztük én is – hogy hamarosan megismerhetjük döntését.

 

MN: Ezek szerint még reménykedik, hogy Tarlós István visszavonja a kinevezést.

 

MI: Természetesen az utolsó pillanatig kitartok. Nem hagyom cserben a társulatot, se az Új Színházat szerető közönséget.

 

MN: Akkor miért fogadta el a pécsi állást?

 

MI: Még nem neveztek ki, majd csak december 15-én dönt a pécsi közgyűlés. Azt pedig a társulattal és Páva Zsolttal is átbeszéltük, hogy ha esetleg változnak a körülmények, akkor az új helyzetnek megfelelően kezeljük majd az Új Színház ügyét.

 

 

Márta István


Márta István

Fotó: Németh Dániel


 

 

MN: Azzal, hogy a kinevezés híre megjelent a sajtóban, úgy tűnik, feladta az Új Színházért folytatott harcot.

 

MI: Nem adtam fel. Január 31-ig küzdök.

 

MN: Annak, hogy elfogad egy másik pozíciót, ön szerint nincs olyan üzenete, hogy erről végleg lemondott?

 

MI: Nem. Megszállottan dolgozunk: két bemutató és számos vendégjáték előtt állunk.

 

MN: Mekkora esély lát arra, hogy Tarlós István megváltoztatja a döntését?

 

MI: Nem mennék bele százalékokba, de látok rá esélyt. Reménykedem abban, hogy a bejövő új információk, az országos és nemzetközi visszhang, illetve a jövő évi költségvetés számai alapján a főpolgármester úr felülbírálja a döntését, hisz egy minden szempontból jól működő színház létét kockáztatja. Most tudtuk meg, hogy a főváros 2012-ben egy fillérrel sem támogatja a színházait: ez a mi esetünkben 120 millió forintos kiesést, az éves büdzsénk nagyjából egynegyedét jelenti. Aki nem ismeri ezt a színházat úgy, mint én, az nem fogja tudni kezelni a helyzetet. Nekem van arra elképzelésem, hogyan menthető meg a színház, de azt természeten egyelőre nem osztom meg senkivel.

 

MN: A társulat nem érzi úgy, hogy elhagyja a süllyedő hajót?

 

MI: Nem, mert ezt tisztáztam velük.

 

MN: Mit mondott nekik?

 

MI: Próbáltam nyugtatni őket. Ez a kinevezés az én vezetői kvalitásom elismerése mellett az Új Színház pozícióját is erősítheti.

 

MN: Attól erősödik az Új Színház pozíciója, hogy az igazgatója elfogadott egy másik állást?

 

MI: Igen. Az, hogy „megerősödtem”, talán a színháznak is jót tesz. Erről azonban egyelőre nem szeretnék többet mondani.

 

MN: Ha ön elmegy, és jön Dörner, mi lesz a társulattal? Már több színész nyilatkozott, hogy ebben az esetben biztosan elhagyják a színházat. A többiek hogy vannak ezzel?

 

MI: Azt tanácsoltam a színészeknek, hogy jól gondolják meg, mit csinálnak, és ha el is mennek, semmiképp se az évad közben tegyék, hisz egy felbontott szerződés nagyon súlyos következményekkel jár. Senkinek se mondtam soha, hogy demonstráljon mellettem; higgadt meggondolást kértem, és kérek most is tőlük. A legkiszolgáltatottabb, legnehezebb helyzetben a színész van: ha megy, az is rossz, ha marad, az is rossz.

 

MN: Lehet a pécsi kinevezést valamiféle kárpótlásnak tekinteni?

 

MI: Nem, ezt határozottan cáfolom. A Péccsel való kapcsolatom nem új keletű: többször rendeztem ott, ismerem, szeretem a várost, és ettől az évtől én vagyok a POSZT művészeti igazgatója. Szoros szálak kötnek a városhoz.

 

MN: Felmerült, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium döntött úgy, hogy ön váltsa az örökségkezelő jelenlegi vezetőjét.

 

MI: A minisztériumnak semmi köze a döntéshez. A kulturális negyed a városé, a döntést pedig a város vezetése hozza.

 

MN: A Zsolnay örökség kezelése egy kellemes pozíciónak tűnik. Mondhatjuk, hogy felfele bukott?

 

MI: Nem kellemes, hanem nagy és felelősségteljes vállalás. A helyemen vagyok, és leszek a jövőben is. Se le, se felfele nem buktam.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.