Színház

Bárcsak minden olyan egyszerű lenne, mint amilyen meghízni volt

Színház

Lépten-nyomon korrumpálhatók vagyunk. Ezt teszi velünk a testvérünk, a nagymamánk, na meg a társadalom. A korrupció különböző variációit néha észre sem vesszük, nem kell ehhez nokiás doboz, stróman vagy baráti kézbe juttatok milliárdok. Elég egy csoki vagy a híres vasárnapi ebéd csábítása, esetleg egy kis lelki terror. A Dollár Papa Gyermekei formáció kifejezetten a Bánkitó Fesztiválra készült furcsasága az idei tematikára reflektálva korrupciós és egyben személyes történetekre épült. A különös happening fókuszában a befolyásolás, az öntudatos kiállás és a vesztegetés zavarba ejtő alternatívái álltak. Mindez pedig cirkuszi körülmények között, az elidegenítés jegyé­ben előadva, Ördög Tamás rendezésében. A színházi sátor porondján Cuhorka Emese és Georgita Máté Dezső hökkentette meg a közönséget, és a korrupt duó mindent beleadott: teljes harci díszben, tetőtől talpig flitterben, hangszert rejtő, ezüst kisgatyában, hózentrágeresen és külön életet élő hajzuhataggal komédiáztak. Előadták a csokival korrumpálható kislány történetét, aki magamutogatásával kerül a középpontba. A kislány után egy imádott és elvhű nagyi következett, utána pedig egy szexuális tartalmú dal és némi tánc – a jelenetsort mozgásszínházi idézetek zárták. A félórás turnusokban ismétlődő előadás mini­sztorijai közül igazi gyöngyszemként ragyogott ki a Cuhorka nagymamájáról szóló szkeccs. Az egyik legjobb kortárs táncos újabb jelét adta annak, hogy színészi kvalitásai nagyobb figyelmet érdemelnének. Az unokáját imádó, de a szeretethez politikai befolyást és akarnokságot is keverő nagymama elbeszélt figurája súlyos alakká nőtte ki magát. A bennünk élő, megfelelési kényszeres unokák rémülten ismerhettek magukra.

Bánkitó Fesztivál, július 14.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.