rés a présen: Szerettél debreceni diák lenni?
Novkov Máté: Nagyon fontos nekem Debrecen, ott nőttem fel, sok emlék köt oda. Oda jártam gimnáziumba, nagyon szerettem adys diák lenni. Szeretem a várost, szeretek oda hazamenni, de színészként több lehetőségem van Budapesten. Anyukám, Oláh Zsuzsa több mint húsz éve tagja a debreceni Csokonai Színháznak, ezért szinte minden bemutatót láttam.
rap: Tavaly végeztél a Színművészetin, és kerültél az Örkénybe. Nem kimondottan rögös pályakezdés.
NM: Ehhez a pályához a tehetségen és a szorgalmon kívül nagy szükség van szerencsére is, nekem ez eddig sikerült, jókor voltam jó helyen. Persze én is mindent megteszek azért, hogy ez a szerencse ne pártoljon el tőlem, próbálom mindig a maximumot nyújtani, és kihasználni minden lehetőséget, tanulni a kollégáktól, akik ebben a társulatban körülvesznek.
rap: A tanulóévek során milyen sikerélményeid voltak?
NM: Meg kellett tanulnom, hogy a saját hangomon szólaljak meg, ne bújjak egy szerep, egy elnagyolt figura mögé, mert az sok helyzetben megúszás. Három osztályfőnököm volt, Pelsőczy Réka, Bagossy László és Rába Roland. Nagyon különböző emberek, mindegyikőjüktől más-más színházi gondolkodást, megfogalmazást lehetett tanulni.
rap: Miben láthatunk?
NM: Legutóbbi bemutatónk a IV. Henrik, Mácsai Pál rendezésében, amelyben több különböző szerepet játszom, a kedvencem Bardolf, a kukalakó. Igazi csapatmunka, amiben nagyon hiszünk. Az egész munkafolyamatra pozitívan emlékszem vissza. Nemcsak a próbákon foglalkoztunk az előadással, hanem a folyosókon, öltözőkben, büfében is.
rap: Független színházi tapasztalataid is vannak, játszol A te országod című Forte-előadásban.
NM: A csapatot már ismertem Debrecenből, illetve olyan is van köztük, aki kollégiumi szobatársam volt. Horváth Csaba kért fel erre az előadásra, és én nagyon örültem. Egyrészt azért, mert érzelmileg kötődöm ezekhez az emberekhez, másrészt pedig azért, mert nagyon másképp működik egy független színház, mint a kőszínház. Például te mosod ki a jelmezedet, és ha nem tetted meg, akkor így jártál, büdös zokniban fogsz játszani.
rap: Mi jön a következő évadban?
NM: Vár rám még az idén Gáspár Ildikó rendezésében az Átváltozás, és a Polgár Csaba rendezte
A hattyú. A többi esetleges szerepet még nem tudom. Az Örkényen kívül járok még szinkronizálni, ami egy egészen más műfaj, mint a színház, mások az eszközei. Az is egy izgalmas terep, de ha úgy beszélnék az Örkény színpadán, mint a szinkronstúdióban, szerintem a Pali páros lábbal rúgna ki. Ezért is fontos különválasztani a színpadi és a szinkronszínészetet. Az Örkénytől függetlenül szeretnék megtanulni burkolni; komolyan ez a tervem, mert szeretnék valami kétkezi dologhoz is érteni.
rap: Milyen lesz a színház száz év múlva?
NM: Az Anyám tyúkja 3D-t fogjuk játszani.
