rés a présen

„Cirka kétezer perc színház”

  • rés a présen
  • Artner Sisso
  • 2025. július 23.

Színház

Jászay Tamás művészeti tanácsadó, THEALTER

rés a présen: Továbbra is nulla állami támogatásból virágzik a THEALTER Fesztivál?

Jászay Tamás: Nem nulla azért, az NKA Fesztivál Kollégiuma adott támogatást, a többi pályázatunk elbukott. Szeged városa továbbra is ott áll mellettünk, és nagyon fontos az adófizetők által felajánlott 1 százalék is, amelyet koprodukciókra és előadások meghívására fordítunk. És ha mindegyik előadáson telt ház lesz, az is segít a folytatásban.

rap: Az idei a 35. THEALTER lesz július 26. és augusztus 2. között. Ez az ország legrégebbi alternatív színházi fesztiválja. Hogyan ünnepeltek?

JT: Az idei fesztivált régi barátunk, Tolnai Ottó emlékének ajánljuk. Két koprodukciós előadásunk is először látható Szegeden: O. Horváth Sári írta és rendezte a Rosszkedvünk telét, és jön a KV Társulattal közösen bemutatott Thomas Bernhard-őrület is, A színházcsináló, Urbanovits Krisztával a főszerepben. Mind a huszonnyolc előadást várom, de azt hiszem, Juhász Maja és Kovács Luca performer párosának évadzáró mostakkor. című THEALTER-specifikus különkiadására vagyok a leginkább kíváncsi. Meg a zárónapon arra, hogy a színházi dúvad Harsányi Attila hogyan csinálja végig zsinórban a három nagyon komoly testi-lelki felkészültséget igénylő monodrámáját. És a fesztnyitányt is: a megnyitó megint kicsit más lesz…

rap: Mit jelent ma a nevetekben is megjelenő alternatív jelző a színház szempontjából?

JT: Tudom, hogy sokaknak gyanús ez a szó, lila köd jelenik meg a szemük előtt, amikor meghallják, holott már rég nem erről van szó. Történetileg nézve meg tán sosem volt ez így: épp Szegeden az alternatív játékhagyománynak, amelynek a viszonya a fősodorral az ingamozgáshoz hasonlatos, lassan százéves története van. Gondoljunk csak Horváth István Károlyra vagy Paál Istvánra, az egyetemi színházak hosszú sorára, vagy akár az idén 35 éves THEALTER-re is. Az amatőrt, az alternatívot közben lecserélte a közbeszéd az eufemisztikus függetlenre, miközben a területen dolgozó alkotók függnek a leginkább a pénz­osztók kényétől-kedvétől. És amilyen elszántak és őrültek, mert bizony azok, ők csak azért is színházat csinálnak. De hadd legyek bizakodó: ha majd a döntéshozók is annyira becsülik őket, mint a nézőik, minden rendbe jön.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

„A magyarok az internetre menekülnek a valóság elől”

  • Artner Sisso
Szokolai Róbert korábban ifjúsági szakszervezeti vezető volt, jelenleg az Eötvös10 Művelődési Ház kommunikációs vezetője. Arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak ma Magyarországon, kire és mire számíthatnak, valamint hogyan használják az internetet, a közösségi médiát, és mire mennek vele.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.