A közösségi színházak térnyerése

Civilek a pályán

Színház

Egyre több műhely és társulat hoz létre civilek bevonásával közösségi színházi előadásokat. Profi rendezők, dramaturgok, színházpedagógusok vezetésével a jelenünkre reflektáló, fontos előadások születnek.

Kicsit félve nézem a PróbaTét című közösségi előadás utolsó próbáit a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban. Valaki bátortalanul bemegy középre, egy idősebb hölgy hangját egyáltalán nem hallom, pedig negyedjére jeleztük neki, hogy túl halk a hatalmas térhez. Aggódok, hogy egy fiatal lány végigbírja-e lélekjelenléttel, és hogy egyáltalán megjegyzik-e majd a résztvevők, ki, ki után következik. Mert ez sem könnyű feladat, főleg gyakorlatlan civileknek. Attól is féltem, hogy nem fog lekötni az amatőrök előadása arról, hogy kinek mennyi baja van az életében, ki mennyire nem tudta megvalósítani a céljait.

De a bemutató meggyőzött arról, hogy megérte. Nem műkedvelő előadást kaptam, hanem katartikus élményt, ami behúzott, és szembesített a saját magam gátló energiáival és elégtelen erőforrásaival is.

Egésszé válhat

A Csokonai az egyik első vidéki műhely, ahol kőszínházi keretek között közösségi színházi program valósult meg. (Azóta a Szegedi Nemzeti Színházban is belevágtak.) Az ifjúsági programjuk 2014-ben, a felnőtteket célzó projektjük, a KözTér program 2020-ban indult el. Addig elsősorban osztálytermi színházi nevelési előadásokat, drámaórákat és feldolgozó foglalkozásokat, alkotóműhelyeket kínáltak a fiataloknak. A Csokonai Ifjúsági Program vezetője, Gemza Melinda színházi nevelési szakember, Madák Zsuzsannával és Varga Nikolett-tel együtt ők hárman alkotják a csapatot. Első lépésként a Covid alatt létrehozták a családon belüli erőszakot tematizáló részvételi előadásukat, a Kimondhatatlant, amelyet már felnőtteknek is játszottak. „A következő évben a jövőtől való félelmeink hívószavával hoztuk létre a KözTér alkotócsoportot, ahová bárki jelentkezhetett. A cél a közös gondolkodás volt a kreatív alkotófolyamaton keresztül, nem terveztük, hogy előadás szülessen belőle. De aztán a csoport úgy döntött, hogy a majd’ egyéves közös munka olyan gondolatokat hozott felszínre, amelyeket érdemes lenne megformálni és másoknak is megmutatni” – meséli Gemza. Ez az előadás az Ábrahám volt. A visszajelzések pozitívak voltak, de ahogy Gemza is hangsúlyozza, azt nem szabad elfelejteni, hogy „e munkának a folyamat, illetve a közösségépítés a legértékesebb eleme. Ez nagy elköteleződést kíván, itt mindenki civil, dolgozik vagy tanul, valahonnan el kell venni az időt. A program a résztvevők számára ingyenes, a színház pedig biztosítja a szükséges erőforrásokat, ez a társadalmi felelősségvállalásának a része.”

A közös gondolkodáshoz olyan témákat választanak, amelyekkel mindannyian szembesülünk a hétköznapokban. De „a művészeti célok mellett észben kell tartanunk a közösségi és pedagógia célokat is, különben elvész a lényeg” – mondja az Ábrahám és az új előadás, a PróbaTét rendezője, Madák Zsuzsanna, aki egyszerre rendező, színházi nevelési szakember, színész és dramaturg. Korábban kortárs tánccal is foglalkozott, így a darabban hangsúlyos mozgás is otthonos volt a számára.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.