A közösségi színházak térnyerése

Civilek a pályán

Színház

Egyre több műhely és társulat hoz létre civilek bevonásával közösségi színházi előadásokat. Profi rendezők, dramaturgok, színházpedagógusok vezetésével a jelenünkre reflektáló, fontos előadások születnek.

Kicsit félve nézem a PróbaTét című közösségi előadás utolsó próbáit a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban. Valaki bátortalanul bemegy középre, egy idősebb hölgy hangját egyáltalán nem hallom, pedig negyedjére jeleztük neki, hogy túl halk a hatalmas térhez. Aggódok, hogy egy fiatal lány végigbírja-e lélekjelenléttel, és hogy egyáltalán megjegyzik-e majd a résztvevők, ki, ki után következik. Mert ez sem könnyű feladat, főleg gyakorlatlan civileknek. Attól is féltem, hogy nem fog lekötni az amatőrök előadása arról, hogy kinek mennyi baja van az életében, ki mennyire nem tudta megvalósítani a céljait.

De a bemutató meggyőzött arról, hogy megérte. Nem műkedvelő előadást kaptam, hanem katartikus élményt, ami behúzott, és szembesített a saját magam gátló energiáival és elégtelen erőforrásaival is.

Egésszé válhat

A Csokonai az egyik első vidéki műhely, ahol kőszínházi keretek között közösségi színházi program valósult meg. (Azóta a Szegedi Nemzeti Színházban is belevágtak.) Az ifjúsági programjuk 2014-ben, a felnőtteket célzó projektjük, a KözTér program 2020-ban indult el. Addig elsősorban osztálytermi színházi nevelési előadásokat, drámaórákat és feldolgozó foglalkozásokat, alkotóműhelyeket kínáltak a fiataloknak. A Csokonai Ifjúsági Program vezetője, Gemza Melinda színházi nevelési szakember, Madák Zsuzsannával és Varga Nikolett-tel együtt ők hárman alkotják a csapatot. Első lépésként a Covid alatt létrehozták a családon belüli erőszakot tematizáló részvételi előadásukat, a Kimondhatatlant, amelyet már felnőtteknek is játszottak. „A következő évben a jövőtől való félelmeink hívószavával hoztuk létre a KözTér alkotócsoportot, ahová bárki jelentkezhetett. A cél a közös gondolkodás volt a kreatív alkotófolyamaton keresztül, nem terveztük, hogy előadás szülessen belőle. De aztán a csoport úgy döntött, hogy a majd’ egyéves közös munka olyan gondolatokat hozott felszínre, amelyeket érdemes lenne megformálni és másoknak is megmutatni” – meséli Gemza. Ez az előadás az Ábrahám volt. A visszajelzések pozitívak voltak, de ahogy Gemza is hangsúlyozza, azt nem szabad elfelejteni, hogy „e munkának a folyamat, illetve a közösségépítés a legértékesebb eleme. Ez nagy elköteleződést kíván, itt mindenki civil, dolgozik vagy tanul, valahonnan el kell venni az időt. A program a résztvevők számára ingyenes, a színház pedig biztosítja a szükséges erőforrásokat, ez a társadalmi felelősségvállalásának a része.”

A közös gondolkodáshoz olyan témákat választanak, amelyekkel mindannyian szembesülünk a hétköznapokban. De „a művészeti célok mellett észben kell tartanunk a közösségi és pedagógia célokat is, különben elvész a lényeg” – mondja az Ábrahám és az új előadás, a PróbaTét rendezője, Madák Zsuzsanna, aki egyszerre rendező, színházi nevelési szakember, színész és dramaturg. Korábban kortárs tánccal is foglalkozott, így a darabban hangsúlyos mozgás is otthonos volt a számára.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.