Csikos Sándor lett a nemzet színésze

  • narancs.hu
  • 2024. április 4.

Színház

A cím birtokosai a januárban elhunyt Benedek Miklós helyére választották a debreceni Csokonai Színház társulatának tagját.

Csikos Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas érdemes és kiváló művészt választották a nemzet színészének – közölte a Nemzeti Színház csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint Csikos Sándort a január 9-én elhunyt Benedek Miklós helyére választották meg csütörtökön a nemzet színészei. A magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése, a nemzeti irodalom tolmácsolása és a magyar nyelv ápolása terén nyújtott kimagasló tevékenységért kaphatja meg a Nemzet Színésze címet az a művész, akit a cím viselői maguk közé választanak. A címet egyszerre legfeljebb tizenketten viselhetik, és ha közülük valaki elhalálozik, a cím többi birtokosa dönti el, ki kerülhet a megüresedett helyre.

 
Fotó: MTI/Cseke Csilla

A nemzet színészének most megválasztott Csikos Sándor a debreceni Csokonai Nemzeti Színház társulatának tagja. A Magyar Köztársasági érdemrend lovagkeresztje címmel is kitüntetett, Kazinczy-díjas színész Karcagon született 1941. október 28-án. A Színház- és Filmművészeti Főiskola után 1965-1969 között a Miskolci Nemzeti Színház, 1962-1972-ig az Irodalmi Színpad tagja, 1972-től a Debreceni Csokonai Színház, 1974-1975 között a győri Kisfaludy Színház művésze volt, majd 1975-1984 között ismét a Csokonai Színház társulatának tagja. Ezt követően a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházhoz szerződött, amelynek 1990-1993 között igazgatója is volt. 1993 óta újra a Csokonai Színház társulatának tagja. Több mint öt évtizedes pályafutása során kétszáznál is több szerepet játszott el, egyike azon magyar színészeknek, akik a legtöbbször léptek színpadra Az ember tragédiája Luciferjeként.

A Nemzet Színésze címet – Tordy Géza március végi halála miatt – a csütörtöki választást követően is csak tizenegyen viselik: Csikos Sándor mellett Király Levente, Bodrogi Gyula, Molnár Piroska, Cserhalmi György, Szacsvay László, Almási Éva, Jordán Tamás, Lehoczky Zsuzsa, Udvaros Dorottya és Pogány Judit.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.