Csúnyán trükköztek Dörner pályázatával: véletlenül hiányzik húsz oldal

Színház

Mely oldalakon véletlenül pont pénzről és eladott jegyekről van szó.

Ahogy arról múlt héten már beszámoltunk, az Újszínház honlapjának egyik félreeső szegletében Dörner György csöndben nyilvánosságra hozta igazgatói pályázatát. Azt a szakmai anyagot, amire fel a fővárosi közgyűlés további öt évre megbízta a teátrum vezetésével — Dörner programjából akkor ki is gyűjtöttünk bár beszédes részletet.

Most kiszúrtunk egy pajkos kis turpisságot: az Újszínház honlapján elérhető pályázat hiányos. A tartalomjegyzékben még szerepel egy Marketing, PR, belső és külső kommunikációs stratégiai elképzelések, egy Személyes motivációim és egy Gazdasági koncepció című rész, ezek azonban rejtélyes módon hiányoznak magából az anyagból. Egészen egyszerűen a 74. oldal után a 95. jön, a közte lévő oldalakat valaki – nyilván merő véletlenségből – kivágta.

Az egészet egyébként úgy vettük észre, hogy a fővárosi közgyűlés döntése után nemcsak az Újszínháztól, hanem a főpolgármesteri hivataltól is kikértük magát a pályázatot. Ez a pályázat különbözött az Újszínház által közzétett anyagtól.

Innen tudjuk, hogy a nyilvánosságra került pályázatból például valahogyan kimaradt az a rész, ahol Dörner anyagi gondokról beszél:

„A vezetőváltás 2012-ben nem volt zökkenőmentes. A kinevezésemet követően a nézőszám és a jegybevétel csökkent, meglehetősen nehéz anyagi körülmények között kezdtük el az új művészeti stratégia kidolgozását. (…) A jelentkező többletköltségek és kiesett bevétel miatt a színház 2012-ben likviditási gondokkal küzdött. Kezelni kellett a helyzetet szigorú, racionális költségtakarékossági intézkedésekkel.“

A dokumentum szerint a takarékoskodás, összevonás és létszámcsökkentés miatt 2014-től megszűntek az anyagi gondok, és nőtt a jegybevétel is. Így olyan régóta esedékes fejlesztésekre is sor kerülhetett, mint az irodák klimatizálása, az irodabútorok cseréje és cégautó beszerzése, persze a színpadtechnikai fejlesztések mellett.

Ebben a részben szerepel az is, Dörner milyen számokkal tervez a következő öt évre: egyenletes jegybevétel növekedéssel, jelentős bérleti díjnövekedéssel, de még állandó fenntartói támogatással és pályázati támogatással is.

Ezek azok a számok, amik a következő években alapot adhatnak a számonkérésre, ezért is fontos, hogy nyilvánosak legyenek.

A pályázatban vannak még nagyvonalú megoldások, például az, hogy az Újszínházzal kapcsolatban álló médiumok alcím alatt Dörner felsorolja többek között az Indexet, az Origót, az MTVA-csatornákat és a „színházi kritikával foglalkozó oldalakat“. Ez a kapcsolat abban áll, hogy a lapok „a színházról és a színészekről publikálnak“. Hogy milyen előjellel, arról a pályázat hallgat, érthető okokból.

A teljes hiányzó rész itt érhető el.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.