Csúnyán trükköztek Dörner pályázatával: véletlenül hiányzik húsz oldal

Színház

Mely oldalakon véletlenül pont pénzről és eladott jegyekről van szó.

Ahogy arról múlt héten már beszámoltunk, az Újszínház honlapjának egyik félreeső szegletében Dörner György csöndben nyilvánosságra hozta igazgatói pályázatát. Azt a szakmai anyagot, amire fel a fővárosi közgyűlés további öt évre megbízta a teátrum vezetésével — Dörner programjából akkor ki is gyűjtöttünk bár beszédes részletet.

Most kiszúrtunk egy pajkos kis turpisságot: az Újszínház honlapján elérhető pályázat hiányos. A tartalomjegyzékben még szerepel egy Marketing, PR, belső és külső kommunikációs stratégiai elképzelések, egy Személyes motivációim és egy Gazdasági koncepció című rész, ezek azonban rejtélyes módon hiányoznak magából az anyagból. Egészen egyszerűen a 74. oldal után a 95. jön, a közte lévő oldalakat valaki – nyilván merő véletlenségből – kivágta.

Az egészet egyébként úgy vettük észre, hogy a fővárosi közgyűlés döntése után nemcsak az Újszínháztól, hanem a főpolgármesteri hivataltól is kikértük magát a pályázatot. Ez a pályázat különbözött az Újszínház által közzétett anyagtól.

Innen tudjuk, hogy a nyilvánosságra került pályázatból például valahogyan kimaradt az a rész, ahol Dörner anyagi gondokról beszél:

„A vezetőváltás 2012-ben nem volt zökkenőmentes. A kinevezésemet követően a nézőszám és a jegybevétel csökkent, meglehetősen nehéz anyagi körülmények között kezdtük el az új művészeti stratégia kidolgozását. (…) A jelentkező többletköltségek és kiesett bevétel miatt a színház 2012-ben likviditási gondokkal küzdött. Kezelni kellett a helyzetet szigorú, racionális költségtakarékossági intézkedésekkel.“

A dokumentum szerint a takarékoskodás, összevonás és létszámcsökkentés miatt 2014-től megszűntek az anyagi gondok, és nőtt a jegybevétel is. Így olyan régóta esedékes fejlesztésekre is sor kerülhetett, mint az irodák klimatizálása, az irodabútorok cseréje és cégautó beszerzése, persze a színpadtechnikai fejlesztések mellett.

Ebben a részben szerepel az is, Dörner milyen számokkal tervez a következő öt évre: egyenletes jegybevétel növekedéssel, jelentős bérleti díjnövekedéssel, de még állandó fenntartói támogatással és pályázati támogatással is.

Ezek azok a számok, amik a következő években alapot adhatnak a számonkérésre, ezért is fontos, hogy nyilvánosak legyenek.

A pályázatban vannak még nagyvonalú megoldások, például az, hogy az Újszínházzal kapcsolatban álló médiumok alcím alatt Dörner felsorolja többek között az Indexet, az Origót, az MTVA-csatornákat és a „színházi kritikával foglalkozó oldalakat“. Ez a kapcsolat abban áll, hogy a lapok „a színházról és a színészekről publikálnak“. Hogy milyen előjellel, arról a pályázat hallgat, érthető okokból.

A teljes hiányzó rész itt érhető el.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.