Tánc

Drew Dollaz

Színház

Bár a Coca-Cola plakátjairól városszerte lekerültek az azonos nemű párok, a Szigeten azért még túlélt néhány példány belőlük, teljes mellszélességgel hirdetve a Love Revolutiont, sőt, a tavalyi programok után az idén már a nagyszínpadon is helyet kapott a „szeretet forradalma”. A klímaváltozástól a családon belüli erőszakig sok téma került, még ha csak néhány percre is a fesztivál középpontjába, szombaton este például az emberi jogoké. Ehhez egy Drew Dollaz nevű amerikai táncost hívtak segítségül, aki mindössze negyed óráig uralta a fesztivál központi helyszínét, mégis nagyobb hatást tett e sorok írójára, mint néhány más fellépő, akik órákat töltöttek a közönség szórakoztatásával. Drew Dollaz brooklyni táncos, az ún. flexing stílus egyik nagy úttörője, ami laikus megközelítéssel nem jelent mást, mint hogy kígyómozgással közlekedik a színpadon, duplán kitekert vállaival simán lemegy hídba és eszeveszett hajlékonyságával egy másodperc alatt kivívja a közönség ámulatát. Hát még, ha azt is tudja róla az ember, hogy a srác amúgy autodidakta táncos, a balett tisztaságát lazán keveri az utcai tánc piszkosságával, hogy saját koreográfiáival járja a világot, elsősorban azért, hogy fellépjen a gyerek- és tinédzserkori kiközösítés (bullying) ellen, és fiatal táncosokat mentorál egy jobb élet reményében. Performance-át egy rövid videóüzenet egészítette ki, ahol mindezt ki is mondja, a mindig minden helyzetben szeressük egymást kliséjével zárva a mondanivalóját. Mozdulatai közé azonban semmi klisé, semmi sallang nem keveredett, csak valami nagyon szenvedélyes, nagyon fájdalmas és hatásos üzenet, ami betöltötte az először túlzónak ható teret, ami a rendelkezésére állt. Az üzenet erős volt, erősebb, mint a kimondott szavak vagy a performance-t követő zászlólengetés, ami azt hivatott megmutatni, hogy mindannyian összetartozunk.

Sziget, Dan Panaitescu Nagyszínpad, augusztus 10.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.