rés a présen

Egy a százegyből

  • rés a présen
  • 2023. augusztus 30.

Színház

Benkő Nóra igazgató, Városmajori Szabadtéri Színpad

rés a présen: Hogy sikerült a 101. nyári évad a Városmajorban?

Benkő Nóra: A jelenlegi gazdasági helyzet ellenére meglepően jól, eddig telt házakkal játszottunk, ami 800 fős nézőtér esetében nem kis teljesítmény. Persze ez ennél összetettebb, függ a meghívott előadások minőségétől, a marketingtevékenységtől, és nem utolsósorban, hogy milyen jó csapattal dolgozunk. A negyedik évadot töltöm itt, és tavaly láttam először, hogy beérett a munkánk. Még 2021-ben felújítottuk a nézőteret, akadálymentesítettük, és kényelmesebbek a székek is. Tavaly a 100. évfordulóra nyolcvan eseményt szerveztünk. Az idén hatvan programmal vártuk az érdeklődőket, ami ugyanannyi támogatásból a 30 százalékos infláció mellett nem rossz. Továbbra is Peremartoni Krisztina a művészeti tanács­adóm, ő válogatja az előadásokat. Szerintem olyan minőségi nyári szórakozást nyújtunk, amelyre a budapestiek szívesen járnak. Megtaláltuk a piaci rést: bezárnak a színházak, s ugyan koncertek és partik vannak Budapesten, de prózai előadások nincsenek. Nekünk amúgy is a színház a legfontosabb, úgyhogy abból lett több az idén, és visszavettük a zenés események számát. Csatlakoztunk a Színházi Olimpiához, így hívhattunk ízlésünknek megfelelő két nagyszerű előadást, amit egyébként nem tudtunk volna: A nép ellenségét Marosvásárhelyről, és az Apropó, Hamlet című francia előadást az Avignoni Fesztiválról. Újra műsorra tűztük Nyáry Krisztián és Horváth János Antal színházunk számára írt Száz év major című előadását, amely írók és költők szemszögéből vizsgálja a Városmajor múltját, ezt fel is újítottuk, hogy elvihessük a Szabadtéri Színházak Szövetségének Találkozójára, Balatonboglárra. Minden műfajt megpróbáltunk megmutatni idén is: a prózai és táncelőadások mellett musicalt is hívtunk a Városmajorba, a Lévi Story! – A Farmerkirály című klezmer-zenés darabot, valamint a Dumaszínház is nyolc előadással vendégeskedett színházunkban. Bödőcs Tibornak még két műsora hátra van szeptember 17-én, de már áprilisban eladta rá az összes jegyet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.