rés a présen

Egy víz alatti táncfilm

Virág Melinda koreográfus

  • rés a présen
  • 2012. június 17.

Színház

rés a présen: Táncosként hol kezdted a pályát, és hogy lettél koreográfus?

Virág Melinda: Viszonylag későn, 21 évesen kezdtem tánccal foglalkozni Angelusz Iván tanítványaként. Nagyon nem mindegy, hogy honnan indul el az ember, milyen szellemiségben nevelkedik. A kreatív gondolkodás elég nagy hangsúlyt kapott a tanulóévek során, amit kivételes értéknek tartok. Szinte várható volt az ilyen irányú (alkotói) ambícióm - ami abban az időben és még pár évig egyáltalán nem volt tudatos. Az egyetlen, amiben biztos voltam, hogy ezen a pályán megtalálom a helyem, hiszen ezen a "csatornán" tudok igazán kommunikálni. A hazai alkotók közül sokakkal dolgoztam, és mindenkitől lehet, kell is tanulni valamit. A Közép-Európa Táncszínházban töltött két év alatt fontos tapasztalat volt a társulati létezés. Egy csapatban gondolkozni - a színpadon is -, nem csak magamban jelen lenni. Hosszan dolgoztam Gergye Krisztiánnal - szeretem a munkáiban a nyílt, merészen őszinte, zsigeri létezést. Most negyedik éve vagyok az Artus - Goda Gábor Társulata tagja.

rap: Milyennek látod az első koreográfiádat?

VM: Az Altera pars egy férfi-nő duett. Egy életszerű, párkapcsolati hisztéria humorosan groteszk tánca. Személyes élményekből született, és különös "játékot" teremtett az a helyzet, hogy a párommal ketten táncoltuk el. Téri Gáspárt kértem fel partneremnek, aki nemcsak partner, de alkotótársam is lett a produkcióban. Megszületett közöttünk egy egészen más nyelvű kommunikáció magunkról, egymásnak. Ez év januárjában újra elővettük, már sokkal távolabbról nézve a darabot és a történetet is, két másik táncossal (Molnár Zita, Mádi László - Közép-Európa Táncszínház) - ők nem egy pár. Egy másfajta élmény és feladat volt átadni egy nagyon személyes történetet, és az előadóknak sem volt könnyű egy "párkapcsolat bőrébe" bújni, még akkor sem, ha az szinte bárkire vonatkoztatható.

rap: Milyen darabokban táncolsz, és melyik koreográfiád van műsoron?

VM: Jelenleg babát várok, ma már a hatodik hónapban, így gyorsan redukálódtak azok a darabok, amikben szerepelek még. Május végéig bezárólag csinálok szinte minden tervezett előadást. Most lett vége pl. az Ulysses nappalija előadás-sorozatnak az Artusban. Úgy tervezem, hogy novembertől újra tudok játszani majd a Kvartettban (Nemzeti Színház), és a Sziszüphosz reggelijében, szintén az Artusban. Az önálló munkáim közül az Altera pars és a nemrég a KET-ben bemutatott Csendkoordináták marad műsoron szeptembertől.

rap: Szülés előtt még miben lépsz fel?

VM: A KakasKakasKakasban május 16-17-én az Artus stúdióban, valamint vár rám egy improvizáció "Venus in furs" címen, Lukács Miklós cimbalomművésszel a Monotánc Fesztiválon május 18-án, 21 órakor a Bethlen Téri Színházban (KET).

rap: Kik a kedvenceid, és mit gondolsz a hazai kortárs tánc jelenlegi állapotáról?

VM: Az utóbbi egy-másfél évben nagyon kevés alkalmam volt előadásokat nézni. Egyrészt folyamatosan dolgozom, másrészt pedig van, hogy elveszítem az érdeklődésemet a hazai munkák iránt. Nem születnek innovatív alkotások, aminek persze nagyon sok összetevője van; a hazai táncszakma rendkívül megosztott. Nagy szükség volna összefogásra, de mindenki a saját érdekeit tolja, és a szakmán belüli viszonyok többnyire sértettségekből szövődnek. Hiányzik a bizalom, és a finanszírozási rendszer is egyre lehetetlenebbé teszi a létezésünket. Alapvetően kilátástalannak látom a jelenlegi állapotot. A tánc, a színház, a kultúra válságban van.

rap: Tervek?

VM: A babavárás mellett tervezem, hogy a jövőben aktív maradok. Az említett előadásokat szeretném ősztől tovább játszani, valamint egy víz alatti táncfilm készítésén gondolkozom, aminek nyári forgatását halasztanom kell, a tervek szerint a téli hónapokra.

Figyelmébe ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.

Önkénytörvény

Jön a Szuverenitásvédelmi Hivatal, és rábök bárkire vagy bármire, újságra, szervezetre, vállalkozásra, aki vagy ami 1.) „külföldről finanszírozott”, és olyan tevékenységet végez, amely 2. a) alkalmas a „közélet befolyásolására” és 2. b) az alaptörvény öt, a tervezetben megjelölt bekezdésében megfogalmazott értékét „sérti, negatív színben tünteti fel, vagy az azok elleni fellépést támogatja”.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

„Erdélyi magyarként ideje elszakadni attól a hagy­mázas úttól, amelyen Magyarország masírozik”

A román elnökválasztás második fordulójában sikerült fordítania a függetlenként indult Nicuşor Dannak az első fordulóban az élen végzett szélsőjobboldali George Simionnal szemben. Az elképesztő fordításról, a kiugró részvételi arányról és Orbán Viktor zavarórepüléséről is beszélgettünk Eckstein-Kovács Péter egykori kisebbségügyi miniszterrel.

Egyszerű világpolgár, hídépítő

  • Mártonffy Marcell

Észak-amerikai pápára senki sem számított. Íratlan szabály volt – állítják bennfentesek –, hogy jezsuita és amerikai szóba sem jöhet. A szilárd alapelv egyik fele 2013-ban, másik fele 2025. május 8-án dőlt meg. A Chicago környékéről származó Robert Francis Prevost bíboros a megbízható szakértők listáján sem szerepelt a legesélyesebbek között. A fehér füst azonban meglepően hamar előgomolygott a Sixtus-kápolna ideiglenes kéményéből.