Elhunyt Vass Gábor színművész

  • narancs.hu
  • 2021. január 13.

Színház

Hatvannégy éves volt.

Hatvannégy éves korában elhunyt Vass Gábor színművész – tudatta a Színházi Dolgozók Szakszervezete (SzíDoSz) Szinkron Alapszervezete Facebook-oldalán. A színművész színházi és filmes szerepei mellett több híres színészeknek kölcsönözte a hangját több sikerfilmben. Több alkalommal szinkronizálta Sean Connery-t, köztük a James Bond-filmekben. Clark Gable magyar hangja volt az Elfújta a szél című alkotásban. Robert de Nirót, Samuel L. Jacksont és Russell Crowe-t is megszólaltatta magyarul, valamint az első Die Hardban Bruce Willis szinkronhangja volt. A kis hableány című Disney-filmben Sebastiannak kölcsönözte hangját. Jellegzetes hangja miatt szinkronszínészként is gyakran foglalkoztatták, több rádiónak és televíziós csatornának is ő volt a hangja.

Vass Gábor 1956. június 23-án született Kömlőn. Gyermekkorát Egerben töltötte, ott folytatta alap- és középfokú tanulmányait. A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1974 és 1978 között végezte el Várkonyi Zoltán utolsó osztályának növendékeként.

A művész diplomája megszerzése után egy évadot a szolnoki Szigligeti Színháznál töltött, 1979 és 1984 között a Szegedi Nemzeti Színházban játszott. Ezt követően tíz évig, 1994-ig volt a Madách Színház tagja, ezután szabadúszó lett.

Németh László Galilei című drámájának Ruszt József rendezte veszprémi előadásában a 2000-es évek elején a főszerepet alakította, akkor játszotta el szintén Veszprémben Tevje szerepét is a Hegedűs a háztetőn című darabban. Korcsmáros György győri Egerek és emberek-rendezésében Lennie-t alakította.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.