rés a présen

„Nagy legós voltam”

  • rés a présen
  • 2021. január 6.

Interaktív

Berzsenyi Bellaagh Ádám, a Budaörsi Latinovits Színház igazgatója

rés a présen: Magyarország legfiatalabb színházigazgatója vagy és messze földről jöttél. Nem érzed magad ufónak emiatt?

Berzsenyi Bellaagh Ádám: Egy kicsit igen. Stockholmban jártam középiskolába, 2008-ban kaptam rendezői diplomát a londoni Drama Centerben, és utána jöttem haza a diplomarendezésemre. Jártam az SZFE-re vendéghallgatóként egy évig Babarczy László rendezői osztályába, ahol megismerhettem a kortársaimat. 2013-ban lettem Budaörsön művészeti vezető, Frigyesi András igazgató hívására, aki épp váltotta a korábbi vezetést. A Budaörsi Játékszínt átnevezték Budaörsi Latinovits Színházra, és teljes profilváltást hajtottunk végre. A harmadik évtől lett állandó társulat, és az ötödik év végére már eléggé látható volt, hogy milyen irányba akarunk továbbmenni. Túl voltunk néhány sikeres előadáson – Liliomfi (ifj. Vidnyánszky Attila), Sötétség hatalma (Alföldi Róbert) –, voltak izgalmas projektjeink a HOPPart Társulattal és Polgár Csabával, Pelsőczy Rékával, Lukáts Andorral, Forgács Péterrel. 2018-ban indultam az igazgatói posztért és miután elnyertem, folytattam, amit elhatároztunk, sőt, több rizikót mertem vállalni és nagyobb prioritást élveznek azóta a mára reflektáló darabok. Fontos számomra a társulatépítés, s nem színdarabot választok, hanem rendezőt, akinek tetszenek a művészi elképzelései.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”