rés a présen: Szobrászként kezdted a művészi pályát?
Erwin Wurm: Nem. Festő akartam lenni, de nem vettek fel festő szakra, és jobb híján szobrászosztályba kerültem. De nem keseredtem el, kihívásnak vettem, és kialakítottam magamnak valamiféle szemléletet a szobrászattal kapcsolatban is. Aztán a sötétségből lassan körvonalazódott valami, kialakultak az elképzeléseim.
rap: Mik azok az egyperces szobrok?
EW: Ezt az egyperces jelzőt csak szinonimaként alkalmazom arra, hogy rövid idő alatt készül el egy mű. Lehet az tízperces is, de akár egyórás is. Az első ilyen szobraim véletlenül születtek. Pulóvereket aggattam ki a falra szögekkel, és így lett belőlük műalkotás. Egy hónap múlva levettem a falról és újra hordtam őket, megint pulóver lett belőlük. Aztán mindezt kombináltam úgy, hogy emberek és tárgyak együtt lettek szobrok. Érdekes pszichológiai elegy lett belőle, egészen abszurd és paradox. Abszolút a mai idők lenyomata. Elsősorban az idő érdekel a munkáimban, és az, hogy a társadalmunkban miért olyan rövid életű minden. A tárgyainkat hamar eldobjuk, lecseréljük, lassan nem is visszük el megjavíttatni.
rap: Ez lenne a popkultúra maga, nemde?
EW: Igen, ugyanakkor erősen pszichologikus aktus, mert intenzíven visszatükrözi a jelen időt, és reflektál a mai kor abszurditásaira.
rap: Mit láthatunk most tőled a Ludwig Múzeumban?
EW: Természetesen egyperces szobrokat, öltözék- és performatív szobrokat, de vannak bútorok, amelyeket más bútorokká alakítottam, olyanok is, amelyek az alkoholt fogyasztó művészek előtt tisztelegnek. Mert a piálással egy másik valóságba utazik az ember, a napi gondokból rúgja ki magát. Kollégáimat ábrázoló portrék, festett fotográfiák is vannak, némelyik meztelenül ábrázolja az alanyokat. Videóim is akadnak szép számmal, sőt művészi tapéták is láthatók egészen szeptember 23-ig.
rap: Ki inspirált, és van-e olyan követőd, akit sokra tartasz?
EW: Nagyon szerettem Andy Warhol, Joseph Beuys és René Magritte műveit. Aztán évek múlva megtaláltam a saját utamat, és ma már az engem ért hatások inspirálnak csupán. Sok művészt látok, aki talán tőlem kap ihletet, de ehhez nem igazán szólhatok hozzá. Martin Romanek készített egy videót a Red Hot Chili Peppers zenekarnak, amelyet az egyperces szobraimnak ajánlottak. Én másképp csináltam volna, de tetszett.
rap: Hol láthatunk legközelebb?
EW: A luzerni Kunstmuseumban 600 rajzom van kiállítva, ez november végétől a bécsi Albertinában lesz látható. Emellett Szöulban van egy kiállításom.
rap: Dolgozol más projekteken is?
EW: Holnap megyek Svájcba a Genfi-tóhoz, a Villa le Lacba, amelyet Le Corbusier épített a szüleinek, és 1924 óta ugyanúgy néz ki. Ott kértek fel az Egyperces szobrok kiállításra. Előzetesen polaroid képeket készítünk itt. A polaroid fantasztikus eszköz az egyperces szobrokhoz, mert nincs negatívja és gyakorlatilag nem lehet belőle másolatot csinálni.
