Eszenyi Enikő a Narancsnak: "nem akarok politikai térbe belépni"

  • Kling József
  • 2020. január 30.

Színház

Sokakat felzaklatott, hogy nem ment el a szabad színházakért tartott tüntetésre. Most erről is beszélgettünk.

Hogyan reagál a Vígszínház átpolitizált valóságunkra? Mit tesz a független színházakért? Mit jelent szolidárisnak lenni? Mi a Marton-ügy tanulsága? Egyebek mellett ezekről a témákról beszélgettünk Eszenyi Enikővel, a Vígszínház igazgatójával. Az interjú a friss Magyar Narancsban olvasható. Ízelítő.

Magyar Narancs: A befolyás tehát nem jelenti azt, hogy a fennálló rezsimmel jó kapcsolatokat ápol?

Eszenyi Enikő: Demszky alatt lettem igazgató, aztán jött Tarlós, most Karácsony Gergely. Valamennyi érán keresztülmentem. Én ezzel úgy vagyok, hogy állok egy folyóban, amivel szeretek sodródni, szenvedélyesen új utakat keresni, de hogy egyik vagy a másik partra kilépjek, olyan nincs. Soha senki a politikai szférából nem szólt ide telefonon, hogy nyomást gyakoroljon rám. A tervezett műsorral kapcsolatosan a hatalomból senkivel nem kommunikálok.

false

 

Fotó: Németh Dániel

MN: De azért azt nyilván látja, hogy a hatalom megtámadta a kultúrát, a színházakat, momentán épp az írókat. Van az a pont, amikor azt mondja, ennyi és nem tovább?

EE: Ha nekem felülről valaki meg akarja mondani, hogy ezt vagy azt csináljam, vagyis abban a pillanatban, hogy nekem azt kell éreznem, hogy nem vagyok független, nem vezetem tovább ezt a színházat. Amikor azt mondom, hogy a Víg nyitott színház, akkor azt is értem alatta, hogy semmilyen politikai irányban nem elkötelezett. Csak a művészet és a kultúra felé.

MN: A december 9-i szabad színházakért tüntetésre mégsem ment el. Az ATV-be viszont elment…

EE: Hadd pontosítsak. Nem én mentem az ATV-be. Az jött ide. Az ATV-től kerestek meg, hogy adjak interjút.

MN: Ahol azzal indokolta a távolmaradását: „szakmai úton kell mindent elintézni, itt pedig politikai térbe került a diskurzus.” Pontosan mit értett ez alatt?

EE: Mit nem lehet ezen érteni? Azt, hogy nem akarok politikai térbe belépni. Arról nem is beszélve, hogy aznap 1029 ember volt a Vígszínházban a Padlás jubileumi előadásán, ahol az 1 milliomodik nézőnket köszöntöttük, és együtt énekeltük, hogy „itt van dolgunk és itt vannak álmaink”.

A teljes interjú a friss Magyar Narancsban olvasható, mely csütörtöktől kapható az újságárusoknál vagy előfizethet rá itt.

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.