rés a présen: Most ért véget nálatok az I. Metamorfózis Bábfesztivál. Mi hívta életre ezt a fesztivált?
Sramó Gábor: Szász Zsolt bábművésszel közösen találtuk ki a megszűnt Pécsi Nemzetközi Felnőtt Bábfesztivál folytatásaként. Szeretnénk a legizgalmasabb, legnívósabb hazai és külföldi bábelőadások közül meghívni párat kétévente Pécsre, a Zsolnay Kulturális Negyedbe, amelyek a szakmán kívül a nagyközönség számára is izgalmasak lehetnek. Az idei felvállaltan is kísérleti, útkereső fesztivál volt, most fogjuk összegezni a tanulságokat. A külföldi fellépők most a "visegrádi országokat" képviselték. Ennek több oka is volt: a személyes kapcsolatok, a színvonal és az anyagiak.
rap: Mik a tervek az évadra?
SG: Az idei évad bemutatói: A malacon vett királylány - A só (szeptember 7.), Terülj, terülj, asztalkám! (október 26.), Kerekecske-gombocska (november 9.), Menjünk, menjünk Betlehembe! (november 30.), Fehérlófia (március 1.), Dzsungelmese, avagy Kisoroszlán keresi a sörényét (április 26.) és Az ember tr. május végén - így használjuk majd a címet. Plusz sok repertoáron maradó előadás.
rap: Mi volt az elképzelésed a színházzal, amikor a vezetője lettél, és ahhoz képest hol tartotok ma?
SG: 1994-ben vettem át a Bóbita vezetését, mely akkor még a Pécsi Nemzeti Színház bábtagozata volt. Az én mottóm is a jól ismert Minarik-mondat: Kell egy csapat! Közel 20 év alatt sok minden megvalósult, és természetesen teljesen és egyszerre soha semmi. Ha a mostani pár évet nézem, akkor talán ez az időszak az, amikor a legtöbb lehetőségünk és a legjobb kilátásaink voltak-vannak a művészi fejlődésre, építkezésre. Az idei évadban sikerült két fiatal bábszínészt szerződtetnünk, s remélem, ebben a vezetői ciklusomban zökkenőmentesen tudunk 3-4 évet úgy összerakni, hogy azon menet közben nem kell kényszerből alapvetően változtatnunk.
rap: Milyen az élet, amióta a Zsolnayba költöztetek?
SG: "riási dolog egy gyönyörű, felújított épületben dolgozni, mely ráadásul egy különleges kulturális negyed területén áll. 1000 m2-rel nagyobb új házunkban van három teremből álló bábmúzeumunk, mesekuckónk, bábkészítő-foglalkoztató termünk, kakaóbár, kamara- és nagyterem. A ház mellett három játszótér és egy szabadtéri színpad várja a családokat. Nyáron sem szünetelünk. A Zsolnayval jó a kapcsolatunk, köszönhetően annak, hogy mi független "cég" vagyunk. Az elmúlt két évben szinte minden rendezvényükbe bevontak minket, rendszeresen egyeztetjük programjainkat, elképzeléseinket.
rap: Ki a jó bábrendező?
SG: Akinek van fantáziája, humora és embersége. Meghatározó élmény volt számomra Jan Dvorák és Kovács Ildikó rendezői munkamódszere, lénye, valamint Péter Schumann 1997-es magyarországi workshopja.
rap: Tényleg a báb az új színész?
SG: A báb és a bábszínház a végtelen lehetőségek színháza, hiszen a fantázia, az absztrakció szabadon áradhat. Sokszor mosolygok azon, amikor az "emberes" drámai színház elkezd régi-új bábos eszközöket, megoldásokat használni, s a kritikusok elalélnak ezek újszerűségétől, erőteljes hatásától. Több bábszínházat kellene nézni! A báb és mozgatója csodákra képes, ezt Keleten tudták a színészek, ezért is próbálták a bábszínházat utánozni. Európában ez fordítva valósult meg. Elgondolkodtam azon, hogy az öltözőben lévő hat bábszínész kollégán kívül van vagy ezer arccal, névvel rendelkező társulati tag is a raktárban.
