rés a présen

Fél színpadnyi bálna

  • rés a présen
  • Artner Sisso
  • 2025. május 7.

Színház

Kocsis Pál színész, rendező

rés a présen: Sokat foglalkoztatott színészből tavaly egy menő vidéki bábszínház művészeti vezetője lettél. Mi vezetett téged Veszprémbe?

Kocsis Pál: Inkább ki: Markó Róbert, a Kabóca igazgatója. Kecskeméten rendezte a Gardéniát, ott ismerkedtünk meg, aztán elmentem a Vaskakas Bábszínházba, Győrbe, ahol meg tudtam nézni az előadásait. Tetszett, hogy olyan bábszínházat csinál, amely kortalan, párhuzamosak a történetek, és a játszókkal is történik valami. Aztán előállt azzal, hogy megpályázza a veszprémi bábszínház igazgatását egy művészeti tanáccsal, amelyben Boráros Szilárd, Ladányi Andrea táncművész és Nagy Orsolya dramaturg is benne van. Most így vagyunk egy team. Cél, hogy a legjobb bábszínház legyünk, és minden korosztálynak játsszunk. Ennek a színészi részéhez tudok hozzátenni.

rap: Mi a munkátok eddigi eredménye?

KP: Elsősorban egy új repertoárt kellett felépíteni, így születtek saját produkciók is, amelyek között voltak olyanok, amelyek már megszülettek máshol, illetve teljesen újak is. Az Édes hazám című versantológiából élő zenével és bábbal készült egy előadás, amelyben játszom is, de csak azért, mert kellett egy öreg színész, és épp kéznél voltam magamnak. Ez az első olyan produkció, amely tükrözi a saját gondolkodásomat a bábról, az irodalomról. A középiskolások imádják, ha sikerül elhívni őket. Ladányi Andrea készített ATS címmel egy előadást, A. Tóth Sándor, veszprémi kötődésű festő munkásságától ihletve. Nincs lineáris története, nem a bábra alapul, illetve a színész önmaga bábja benne. Markó-Valentyik Anna előadása, a Gréta pedig egy szövevényes, környezetvédő mese, amelyben van marionett és egy fél színpadnyi bálna. Iszonyú jó hangulatú.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.