rés a présen

Fél színpadnyi bálna

  • rés a présen
  • Artner Sisso
  • 2025. május 7.

Színház

Kocsis Pál színész, rendező

rés a présen: Sokat foglalkoztatott színészből tavaly egy menő vidéki bábszínház művészeti vezetője lettél. Mi vezetett téged Veszprémbe?

Kocsis Pál: Inkább ki: Markó Róbert, a Kabóca igazgatója. Kecskeméten rendezte a Gardéniát, ott ismerkedtünk meg, aztán elmentem a Vaskakas Bábszínházba, Győrbe, ahol meg tudtam nézni az előadásait. Tetszett, hogy olyan bábszínházat csinál, amely kortalan, párhuzamosak a történetek, és a játszókkal is történik valami. Aztán előállt azzal, hogy megpályázza a veszprémi bábszínház igazgatását egy művészeti tanáccsal, amelyben Boráros Szilárd, Ladányi Andrea táncművész és Nagy Orsolya dramaturg is benne van. Most így vagyunk egy team. Cél, hogy a legjobb bábszínház legyünk, és minden korosztálynak játsszunk. Ennek a színészi részéhez tudok hozzátenni.

rap: Mi a munkátok eddigi eredménye?

KP: Elsősorban egy új repertoárt kellett felépíteni, így születtek saját produkciók is, amelyek között voltak olyanok, amelyek már megszülettek máshol, illetve teljesen újak is. Az Édes hazám című versantológiából élő zenével és bábbal készült egy előadás, amelyben játszom is, de csak azért, mert kellett egy öreg színész, és épp kéznél voltam magamnak. Ez az első olyan produkció, amely tükrözi a saját gondolkodásomat a bábról, az irodalomról. A középiskolások imádják, ha sikerül elhívni őket. Ladányi Andrea készített ATS címmel egy előadást, A. Tóth Sándor, veszprémi kötődésű festő munkásságától ihletve. Nincs lineáris története, nem a bábra alapul, illetve a színész önmaga bábja benne. Markó-Valentyik Anna előadása, a Gréta pedig egy szövevényes, környezetvédő mese, amelyben van marionett és egy fél színpadnyi bálna. Iszonyú jó hangulatú.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.