Színház

Félelmek rendszere

Gianina Cărbunariu/dramAcum: Nyomtatott nagybetű

  • Ady Mária
  • 2014. december 27.

Színház

Libertatea, írja valaki krétával egy román kisváros falaira 1981-ben, és a paranoiás államgépe­zet életet lehel a szóba. Fél tőle, ahogy attól a tizenhat éves kamasztól is, aki éjjelente fehér edzőcipőben és kapucnis pulcsiban fáradhatatlanul írja újra a szabadság mondatait. Mint valami krimi indul a Nyomtatott nagybetű – a titkosszolgálat egy emberként kutatja, kik állhatnak a fehérrel rótt vonalak mögött. Tények, helyszínek, grafológusi elemzések. Csakhogy ez kriminek meglehetősen unalmas: nehéz azon izgulni, megállítja-e a minden erejét az ügyre összpontosító Securitate a társak nélküli Mugur Călinescut.

És a rendező Gianina Cărbunariut éppen ez az unalom foglalkoztatja. A mértékvesztettségében groteszk ügybuzgóság. Az újbeszélszerű Securitate-szakzsargon és a kontroll alól kibújó szavak terrorban születő ereje. A rendszer, amit elnyomott és elnyomó félelme tart fenn. A diktatúra elhárításra épülő mesterséges valósága, amely abszurditásában akár nevetséges is lehetne, ha az eltört életek tragé­diája nem maradna valóságos a valószerűtlenségben. Az archívum színrevitele – ez az alcím – nem egyszerűen dokumentumok sajátos, tehát fikciós összefűzése és dramatizálása, hanem egy semmitmondó adatokkal, érdektelen telefonbeszélgetésekkel és hétköznapi jelentésekkel telezsúfolt világ fullasztó levegőtlenségének színpadi megteremtése.

A lejegyzett szavak dramaturgiáját kiegészíti az apró, ismétlődő gesztusokból és formákból építkező színpadi nyelv. A kezét fia szájára tapasztó anya. Az ellenállás kivetített, nagybetűs szavai és mondatai, amelyek ugyanannak a csattanásszerű hangeffektnek a kíséretében bukkannak fel újra és újra, ami a terror fizikai-lelki kínzótechnikáit festi alá. A lehetetlen nyelvezetre rímelő pózok, mint a földre irányított mikrofon a paternalizmusba bújtatott, kisszerűségében kegyetlen iskolai fegyelmi tárgyaláson: le kell feküdni a rendszernek, hogy hangod legyen, de a kézi kamerával felvett kép­soron már csak a tudálékos arc, a tanáros szigor álságos méltósága látszik. A nyomozás során vallomást tevő munkások, akik tagadják, hogy elolvasták volna a feliratokat, miközben hisztérikusan próbálnak megszabadulni a rájuk vetített soroktól. Csak semmibe nem belekeveredni. Mintha a szavak fertőznének.

Mert persze a szavak fertőznek – ez megnyomorító és megnyomorított közös hite. Amit elfojtanak, annak ereje van, és ha a Szabad Európát hallgató fiú szavai veszélyesek, akkor ő maga is az. Érinthetetlen, tabu; és az 1984 óta tudjuk, hogy diktatúrában nem a biológiai halál a legrosszabb, ami az egyénnel történhet. Cărbunariu homályban hagyja a történet végét, az elszigetelődő fiú halálának okát – azzal sejtet, hogy nem állít. Ehhez képest tetszik szinte didaktikusnak az egykori ügynökök rendszerváltás utáni nyilatkozataiból összeálló záróakkord a mindenkori gonosz cinizmusként ható, nyomasztó banalitásával.

Trafó, november 18.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.