Idén a Gyévuska a legjobb előadás a Szemle Plusz fesztiválon

  • narancs.hu
  • 2024. szeptember 14.

Színház

Óriási érdeklődés, teltház, pótszékek: a zsűri döntése szerint a Miskolci Nemzeti Színház vitte el a fődíjat, a legjobb az Ascher Tamás rendezte Gyévuska című előadás lett.

Teltházzal zajlott a Szemle Plusz színházi fesztivál a Városmajori Szabadtéri Színpad szervezésében. Az augusztus végi seregszemle díjaiért tizenkét előadás szállt versenybe, és a szeptember 13-i díjkiosztón a zsűri döntése szerint a Miskolci Nemzeti Színház vitte el a fődíjat, a legjobb előadás az Ascher Tamás rendezte Gyévuska lett.

A Szemle Plusz fesztiválon hat vidéki és határon túli előadás versenyez egymással, míg a másik játszóhelyén, a margitszigeti Kristály Színtéren hat kamaraelőadás. 2024-ben hagyományteremtő céllal egy kísérő eseményt is létrehoztak a szervezők: a Szemle OFF elnevezésű kísérőprogramon hat színészképző iskola is lehetőséget kapott a bemutatkozásra egy-egy vizsgaelőadással (SZFE, a kaposvári MATE Rippl-Rónai Művészeti Intézet, a Freeszfe Egyesület, a Nemes Nagy Ágnes Színészképzés, a Pesti Magyar Színiakadémia és a Keleti István Művészeti Iskola).

„Ez nem versenyműfaj, ez művészet” – nyilatkozta Zsurzs Kati Aase-díjas színésznő, a Kristály Színtér egyik zsűritagja a Szemle Plusz kezdetén. Társaival, Kerekes József Jászai Mari-díjas színésszel és Benkő Nórával, a Városmajori Szabadtéri Színpad igazgatójával a hat produkció megtekintése után meghozták a döntésüket, két igazán erős női történetet hozva ki győztesnek a felhozatalból.

A Kristályban a legjobb előadás a Gergye Krisztián rendezésében, Pető Kata és Rohonyi Barnabás szereplésével készült Milf című előadás lett, amely a negyvenes nőkkel kapcsolatos előítéletekről szól, míg a legjobb alakítás díja Sodró Elizát illeti, aki a fiatal Janikovszky Évát jelenítette meg a Kizárólag az utókor számára című előadásban.

 
Fotó: Juhász Éva / Szemle Plusz Díjkiosztó
 

 

A városmajori színpadon a hagyományok szerint másik zsűri állt össze, Benkő Nóra, Hernádi Judit, Kocsis Gergely színművész és Háy János író nézte végig a hat előadást. Az újonnan alapított társulati különdíjat az Újvidéki Színház érdemelte ki a Történt egyszer Újvidéken című, a színház 50. születésnapjára készült produkcióval. A tatabányai Jászai Mari Színház csapata három díjat is bezsebelt a zsűri döntése szerint a Hóhérok című előadással: Szikszai Rémusz a legjobb rendezés díját, Király Attila pedig a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat nyerte el, és a csapathoz érkezett a Budapest Főváros Önkormányzata által felajánlott Budapest a fiatal tehetségekért díj is, melyet Bartos Ági színésznő kapott meg ezúttal. A zsűri idén a legjobb előadás díjat a Miskolci Nemzeti Színház csapatának ítélte, a Gyévuska című produkcióért.

2024-ben a legjobb női főszereplő díját B. Fülöp Erzsébet marosvásárhelyi színésznő kapta, aki a romániai Bözödújfalu tragédiájának történetét feldolgozó, Az igazság gyertyái című előadás szereplője volt, a legjobb női mellékszereplő díját pedig Hartai Petra nyerte el a Liliom című előadásban Juli szerepéért. Rendhagyó módon hárman nyertek idén megosztott legjobb férfi mellékszereplő díjat, az Iráni konferencia szereplői Sepsiszentgyörgyről: Pálffy Tibor, Szakács László, Mátray László.

A közönség idén is értékelhette a számára tetsző előadásokat a Szemle Pluszon, ők Az igazság gyertyái című marosvásárhelyi előadást tartották a legjobbnak a Városmajorban, a Kristály Színtéren pedig a Márfi Márk Telik – egy óra az életedből című, saját életéből írt önvallomásos produkciója nyerte el leginkább a nézők tetszését.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.