Idén a Gyévuska a legjobb előadás a Szemle Plusz fesztiválon

  • narancs.hu
  • 2024. szeptember 14.

Színház

Óriási érdeklődés, teltház, pótszékek: a zsűri döntése szerint a Miskolci Nemzeti Színház vitte el a fődíjat, a legjobb az Ascher Tamás rendezte Gyévuska című előadás lett.

Teltházzal zajlott a Szemle Plusz színházi fesztivál a Városmajori Szabadtéri Színpad szervezésében. Az augusztus végi seregszemle díjaiért tizenkét előadás szállt versenybe, és a szeptember 13-i díjkiosztón a zsűri döntése szerint a Miskolci Nemzeti Színház vitte el a fődíjat, a legjobb előadás az Ascher Tamás rendezte Gyévuska lett.

A Szemle Plusz fesztiválon hat vidéki és határon túli előadás versenyez egymással, míg a másik játszóhelyén, a margitszigeti Kristály Színtéren hat kamaraelőadás. 2024-ben hagyományteremtő céllal egy kísérő eseményt is létrehoztak a szervezők: a Szemle OFF elnevezésű kísérőprogramon hat színészképző iskola is lehetőséget kapott a bemutatkozásra egy-egy vizsgaelőadással (SZFE, a kaposvári MATE Rippl-Rónai Művészeti Intézet, a Freeszfe Egyesület, a Nemes Nagy Ágnes Színészképzés, a Pesti Magyar Színiakadémia és a Keleti István Művészeti Iskola).

„Ez nem versenyműfaj, ez művészet” – nyilatkozta Zsurzs Kati Aase-díjas színésznő, a Kristály Színtér egyik zsűritagja a Szemle Plusz kezdetén. Társaival, Kerekes József Jászai Mari-díjas színésszel és Benkő Nórával, a Városmajori Szabadtéri Színpad igazgatójával a hat produkció megtekintése után meghozták a döntésüket, két igazán erős női történetet hozva ki győztesnek a felhozatalból.

A Kristályban a legjobb előadás a Gergye Krisztián rendezésében, Pető Kata és Rohonyi Barnabás szereplésével készült Milf című előadás lett, amely a negyvenes nőkkel kapcsolatos előítéletekről szól, míg a legjobb alakítás díja Sodró Elizát illeti, aki a fiatal Janikovszky Évát jelenítette meg a Kizárólag az utókor számára című előadásban.

 
Fotó: Juhász Éva / Szemle Plusz Díjkiosztó
 

 

A városmajori színpadon a hagyományok szerint másik zsűri állt össze, Benkő Nóra, Hernádi Judit, Kocsis Gergely színművész és Háy János író nézte végig a hat előadást. Az újonnan alapított társulati különdíjat az Újvidéki Színház érdemelte ki a Történt egyszer Újvidéken című, a színház 50. születésnapjára készült produkcióval. A tatabányai Jászai Mari Színház csapata három díjat is bezsebelt a zsűri döntése szerint a Hóhérok című előadással: Szikszai Rémusz a legjobb rendezés díját, Király Attila pedig a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat nyerte el, és a csapathoz érkezett a Budapest Főváros Önkormányzata által felajánlott Budapest a fiatal tehetségekért díj is, melyet Bartos Ági színésznő kapott meg ezúttal. A zsűri idén a legjobb előadás díjat a Miskolci Nemzeti Színház csapatának ítélte, a Gyévuska című produkcióért.

2024-ben a legjobb női főszereplő díját B. Fülöp Erzsébet marosvásárhelyi színésznő kapta, aki a romániai Bözödújfalu tragédiájának történetét feldolgozó, Az igazság gyertyái című előadás szereplője volt, a legjobb női mellékszereplő díját pedig Hartai Petra nyerte el a Liliom című előadásban Juli szerepéért. Rendhagyó módon hárman nyertek idén megosztott legjobb férfi mellékszereplő díjat, az Iráni konferencia szereplői Sepsiszentgyörgyről: Pálffy Tibor, Szakács László, Mátray László.

A közönség idén is értékelhette a számára tetsző előadásokat a Szemle Pluszon, ők Az igazság gyertyái című marosvásárhelyi előadást tartották a legjobbnak a Városmajorban, a Kristály Színtéren pedig a Márfi Márk Telik – egy óra az életedből című, saját életéből írt önvallomásos produkciója nyerte el leginkább a nézők tetszését.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.