A kivételesen jól sikerült színpadi adaptációban élőbeszéd helyett a regény hangjátékváltozatát használták, erre „tátogtak rá” a színészek. És hangozzon bármilyen különösen, Vajdai Vilmos rendező ötlete remekül működött. A hírek szerint valami hasonló történik majd a Halál Velencében szeptember 27-i premierjén is. Kulka Jánostól a betegsége a színészek egyik legfontosabb eszközét, a könnyed beszéd képességét vette el. Bár állapota az évek során sokat javult, valószínűleg nem vállalkozott volna egy szokványos monodrámára. Szerencsére még 2006-ban hangoskönyvre mondta Thomas Mann kisregényét, a hangfelvétel tehát adott, az alkotók pedig a szükségből megpróbálnak erényt kovácsolni, ötvözik a hangjátékot a monodrámával. Erre utal a színlapon a „Kulka János megjelenítésében” kifejezés. Az külön is izgalmas lehet, hogyan lép egymással kapcsolatba a színművész korábbi, jóval fiatalabb, egészséges hangja a betegséget átélő, mára már idősebb művész mostani énjével. Hiszen, ahogy azt több interjúban is elmondta, sokat változott, ma már másképp látja a világot és korábbi önmagát is. A Halál Velencében maga is egy szembenézés története, ahogy a színlap fogalmaz, „főszereplője, egy idős professzor egy velencei utazás alkalmával szembesül személyisége eleddig rejtett oldalával”. Az Orlai Produkció és a Füge Produkció együttműködésében létrejött előadás látványvilágát Ágh Márton tervezte, rendezője Csuja László. (Jurányi, szeptember 27.)
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
