olvasópróba

Ez a Schwartz nem az a Schwartz

Színház

Emlékeznek a TÁP Színház Utas és holdvilágára?

A kivételesen jól sikerült színpadi adaptációban élőbeszéd helyett a regény hangjátékváltozatát használták, erre „tátogtak rá” a színészek. És hangozzon bármilyen különösen, Vajdai Vilmos rendező ötlete remekül működött. A hírek szerint valami hasonló történik majd a Halál Velencében szeptember 27-i premierjén is. Kulka Jánostól a betegsége a színészek egyik legfontosabb eszközét, a könnyed beszéd képességét vette el. Bár állapota az évek során sokat javult, valószínűleg nem vállalkozott volna egy szokványos mono­drámára. Szerencsére még 2006-ban hangoskönyvre mondta Thomas Mann kisregényét, a hangfelvétel tehát adott, az alkotók pedig a szükségből megpróbálnak erényt kovácsolni, ötvözik a hangjátékot a monodrámával. Erre utal a színlapon a „Kulka János megjelenítésében” kifejezés. Az külön is izgalmas lehet, hogyan lép egymással kapcsolatba a színművész korábbi, jóval fiatalabb, egészséges hangja a betegséget átélő, mára már idősebb művész mostani énjével. Hiszen, ahogy azt több interjúban is elmondta, sokat változott, ma már másképp látja a világot és korábbi önmagát is. A Halál Velencében maga is egy szembenézés története, ahogy a színlap fogalmaz, „főszereplője, egy idős professzor egy velencei utazás alkalmával szembesül személyisége eleddig rejtett oldalával”. Az Orlai Produkció és a Füge Produkció együttműködésében létrejött előadás látványvilágát Ágh Márton tervezte, rendezője Csuja László. (Jurányi, szeptember 27.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”