rés a présen: Első rendezésedet mutattad be a napokban a Mozsár Műhelyben.
Orosz Ákos: Tulajdonképpen a véletlennek köszönhetem, hogy így alakult. Már korábban is megfordult ugyan a fejemben, hogy egyszer talán elkalandozok a színházcsinálás számomra ismeretlen oldala felé, de a konkrét elhatározást a Mozsár Műhely interneten elém ugró pályázati felhívása váltotta ki. Valami érthetetlen késztetést éreztem, hogy a keményen végigdolgozott napok után éjszakánként még ezen a pályázaton dolgozzak. Egy teszt volt ez önmagam felé, hogy képes vagyok-e valóban átgondoltan végigvinni egy gondolatmenetet, és van-e bennem annyi tehetség és elhivatottság, hogy lehetőséget teremtsek magamnak és másoknak a minket körülvevő világ efféle definiálására.
rap: Miért A homokember című novellát választottad?
OÁ: Nem volt egyszerű a témaválasztás. Eredetileg egy monodrámát szerettem volna létrehozni, melynek fő témája az idő. Ezt szerettem volna játszani és rendezni is. Mivel A szökés című monodrámám kapcsán már megismerkedtem a műfajjal, valahogy tovább, merészebb vállalás felé szárnyalt a képzeletem. Mindenképpen valami költői és kevéssé földhözragadt anyaggal szerettem volna foglalkozni. Egyszer csak beugrott E. T. A. Hoffmann műve. Megmagyarázhatatlan, szürreális, félelmetes, mégis rendkívül emberi és humoros, tele izgalommal. Pont ilyet kerestem.
rap: Milyen volt a próbaidőszak?
OÁ: Rendkívül sokrétű. Először is, a novellából színdarabot kellett írni. Ebben nagy segítségemre volt Biljarszki Maxim médiaművész, akivel a kezdetektől együtt dolgoztunk az eredeti történet újragondolásán, a díszleten, a látványvilágon, a zenén, kellékeken, jelmezeken, mindenen. A előadásunk egy audiovizuális összművészeti utazás, mely a színház és a videoprojekció műfajának szimbiózisából születik meg. Az is nagy kiváltság, hogy olyan színészek kapcsolódtak hozzánk – Gyöngy Zsuzsa, Lendváczky Zoltán, Patkós Márton, Zsótér Sándor –, akik maximális odaadással, figyelemmel és érzékenységgel viseltettek az általunk és Hoffmann által felvetett problémák iránt. A személyes érintettség elengedhetetlen. Anélkül, csak egy lufi lenne az egész, és nem egy külön kis univerzum.
rap: Mikor látható még az előadás?
OÁ: A homokembert május 3-án és 30-án játsszuk még. A jövő évadtól pedig a Mozsár Műhely állandó előadásai között kap helyet. A Mozsár Műhely felületein és az összes színházi műsort tartalmazó portálon lehet róla információkat találni. A személyemhez köthető közösségi médiafelületeken pedig visszakövethető a próbafolyamat nagy része, és minden újdonságról is beszámolunk.
rap: Hol lehet még látni téged?
OÁ: Ezután sem esik vissza a fordulatszámmérőm, hiszen már májusban elkezdek próbálni a Spirit Színházban. Itt július 3-án lesz bemutatónk. Örkény István Tóték című darabjában játszom majd az őrnagyot. Ezzel párhuzamosan pedig készülök a Szegedi Szabadtéri Játékokon a július 27-i Rómeó és Júlia előadásra, melyben Tybalt szerepét adom. Ezután is lesz még teendőm a nyáron, nem is akármilyen, augusztusban megnősülök.
rap: Kire szerettél volna hasonlítani kölyökkorodban?
OÁ: John Travolta szerettem volna lenni a Grease-ből. Azt hiszem, ez magáért beszél, kár lenne magyarázni.
