Jordán Adél: „Már anyám hasában is tudtam, hogy valami nincs rendben odakint”

  • narancs.hu
  • 2018. szeptember 20.

Színház

Hogy viszonyul Kolbász Viktorhoz? Büntetésben van-e a Katona? Hogyan érinti, ha a születési körülményeiről olvas a bulvárban? Lenyűgöző színházi melléklet a friss Narancsban!

Ma megjelent lapszámunkban Jordán Adéllel olvashatnak nagyinterjút a Narancs lenyűgöző színházi mellékletében. Az interjút Köves Gábor készítette.

A Katona József Színház nagyszerű színésznője beszél az Ascher Tamás Háromszékenben játszott szerepéről, a sorosozásról, a családjáról megjelent bulvársztorikról, a politikával szembeni tehetetlenségről, és arról is, védve van-e a színházi zaklatásoktól. Részletek az interjúból:

Magyar Narancs: Édesapja tavaly a Blikknek mesélte el, hogy tulajdonképpen ön egy családi veszekedésnek és egy félreértésnek köszönheti, hogy nem vetették el. Nem feszélyezi, hogy egy ilyen nagyon intim, családi történet kikerül a bulvárba?

false

 

Fotó: Németh

Jordán Adél: Na, az borzalmasan érintett. Bizonyos körülményeket anyukám révén tudtam erről a dologról, de nem pont így, ahogy ő most elmesélte. Nyilván pusztán büszkeségből mesélte ezt el, hogy lám, lám, mire vitte a lánya, szóval, hogy milyen jó, hogy ez a gyerek mégiscsak életben maradt. Nagyon szeretem az apukámat, tudom, hogy ebbe bele sem gondolt, nem haragszom rá. Bennem ez sejtszintű élményként él, már anyám hasában is tudtam, hogy valami nincs rendben odakint. Azóta is dolgozom ezen és még sok máson akár a pszichoterápia, akár a jóga segítségével. De nyugi, semmi vész.

(…)

MN: A színészi mellett van egy énekesnői karrierje is. Úgy emlékszem, a Népszabadság beszántásakor rendezett tiltakozó rendezvényen a Puszi együttessel énekelte nagy slágerüket, a Mit loptál ma, Kolbász Viktor?-t. Szép sikert arattak. Követi, hogy melyik nap épp mit lop Kolbász Viktor?

JA: Én úgy emlékszem, nem én énekeltem ezt a számot akkor, azon a tüntetésen. Voltak is vitáim emiatt a zenekarral. Ők imponálóan bátrak. Én nem vagyok véresszájú politizáló. Sokszor megy a rádió a kocsiban, van, hogy inkább átkapcsolok zenére, ha túl sok nekem a politika. Egy ponton túl rendkívül nyomaszt és frusztrál, amit hallok. A legtöbb esetben azt érzem, tehetetlen vagyok, nem szeretnék beleesni abba a hibába, hogy az épp aktuá­lis politikai abszurd miatt fogjam a fejemet. Elkezdtem keresni, hol lehetne tenni is valamit. Csatlakoztam egypár alapítványhoz, és a TASZ-nak sok esetben én vagyok a hangja – ennyi telik tőlem e téren. Nem politikai aktivista vagyok, csak egy színész, ha úgy tetszik, egy ismert ember, aki bizonyos témákban a hangját adja egy neki tetsző szervezetnek. És úgy néz ki, fogok dolgozni a Hintalovon – Gyermekjogi Alapítványnak is. És a Tilos Rádió szerkesztőivel is gondolkodunk valamifajta együttműködésen. Úgy érzem, ezek azok a helyek, ahol esetleg a színházon kívül tudok tenni valamit.

Jordán Adél mellett Micimackó és Alföldi Róbert, Pintér Béla és Carly Wijs is szerepel a ma megjelent Narancs gazdag színházi mellékletében:

  • Interjúztunk Carly Wijs színész-íróval, akinek Mi és Ők című túszdrámáját szeptembertől a Jurányiban is láthatjuk. A darab azt az izgalmas kérdést feszegeti, hogyan lehet beszélni a gyerekeknek a terrorizmusról.
  • 20 éves Pintér Béla színháza.
  • Második drámakötete szeptember közepén jelenik meg – akárcsak az elsőről, ennek borítójáról is ő maga tekint le ránk, szerepben, jelmezben, a 80-as évek táncházmozgalmának tagjaként, hatalomkritikus hősként. Ilyen színészi és írói életmű nincs több a magyar palettán.
  • Falak és függönyök, avagy mit láthatott a közönség 1968-ban 1968-ból a budapesti színpadokon.
  • Belehallgattunk Alföldi Róbert Micimackójába.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.