Kováts Adél: "értek atrocitások engem is"

A Radnóti Színház igazgatóját új évadról, a színházról, a színészetről, az erőszakról és a szabadságról kérdeztük.

A friss, csütörtökön megjelenő Magyar Narancs bő színházi melléklettel jelentkezik. Ebben találhat többek között egy interjút Kováts Adéllal, aki az előző évadtól a társulatvezetés mellett a kihelyezett játszóhelyekre is gondot visel, míg a színház mögötti ház felépítése be nem fejeződik.

Ízelítő az interjúból:

Magyar Narancs: Speciális helyzet színésznőként színházat vezetni.

Kováts Adél: Színésznőként és igazgatóként a hierarchia más-más lépcsőfokain állok. Színészként a játszótéren egyenrangú partner vagyok, majd onnan kell „feljönnöm”, és vezetnem az intézményt próba után, előadás előtt. Másképpen kell működnöm, és a velem szemben támasztott elvárások is mások. Álmomban sem gondoltam, hogy ennyi mindenre elég lesz a három év, ami igazgatóként mögöttem van. Kiderült például, hogy jó az az irány, amerre nyomatékosan elindítottam a csapatot. Ehhez hozzájárult ez a sajátos helyzet az építkezéssel a háttérben, a sok helyen játszással, amit végül is sikerült a javunkra fordítani. (...)

 

Fotó: Németh Dániel

MN: Téged sosem zaklattak a pályád során a hierarchiában feletted állók? Hogyan ítéled meg a #metoo kérdéskört?

KA: Persze értek atrocitások engem is, de a visszautasításaimra nem érkezett hatalmi válasz büntetésként. Ezért a férfi-nő viszonyhálóban maradtak ezek a próbálkozások, és én is így tudtam kezelni ezeket. Talán a neveltetésem, a családi hátterem vagy az alkatom miatt. (...)

MN: A színháznak mi a dolga ezzel?

KA: Ugyanúgy, mint az összes súlyos társadalmi problémát érintő kérdés esetében, olyan műveket műsorra tűzni, majd ezekről beszélgetni, amelyek a lehető legtöbb szempontrendszer szerint nyúlnak a témához. (...)

A teljes interjút a friss Magyar Narancsban találja. A lap már kapható az újságárusoknál, vagy előfizethet rá itt: