Bábok és mozgatóik. Ez a szereposztás, amikor belépünk a Jurányi első emeleti próbatermébe. Hat fogyatékkal élő fiatal és közel tíz egészséges színházcsináló játszott együtt három napon keresztül. A bábos játék lényege, hogy az önálló akarattal nem rendelkező bábnak állt gyerekek vagy színészek kizárólag mozgatóik konkrét instrukciói alapján mozoghatnak, de csendben kell lenni, csak érintéssel szabad kommunikálni. Sétáló, egymás arcát vagy fejét megsimogató, bokszolást imitáló vagy épp fáradt bábok képében mutatkoztak a játszók, majd a következő feladat során már körben állva egy rögtönzött, épp akkor közösen kitalált és alakított mesét kellett megjeleníteni.
 Fotó: Németh Dániel | |
Ismerkedős játékokon keresztül, közös énekléssel, zenéléssel, táncolással, valamint drámapedagógiai gyakorlatokkal töltötték az időt a Csalogány és a FrissDió Iskola gyerekei a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorházban. Az együttműködés a k2 Színház és a Mosolyország Alapítvány között valósult meg – Szalay Kriszta színésznő az alapítvánnyal 2008 óta foglalkozik azzal, hogy segítsen kapcsolatot teremtetni a fogyatékos és egészséges gyerekek között, hogy minél több izgalmas és tartalmas, közös programot szervezzen számukra.
 Fotó: Németh Dániel | |
 Fotó: Németh Dániel | |
A fogyatékkal élő fiatalokkal (Begovics Évával, Vannai Nikolettel, Vannai Lászlóval, Piros Ágival, Tóth Dalmával és Fülöp Lászlóval) főleg drámapedagógiai játékok segítségével háromnapos workshop keretén belül – december 11–13. között – hozott létre egy nem általános értelemben vett előadást a k2 Színház. A fiatal színházcsinálók (Antal Klaudia, Benkó Bence, Borsányi Dániel, Domokos Zsolt, Fábián Péter, Horváth Szabolcs, Rózsa Krisztián és Viktor Balázs) a Mosolyország Alapítvány Kapcsolda programjában részt vevő gyerekekkel dolgoztak. Az integrációs és szemléletváltó program lényege, hogy fogyatékos és egészséges emberek közösen töltenek el időt – alapesetben gyerekek „az egészségesek iskolájában”, míg – ez esetben a Jurányi próbatermében, hogy különböző közös programokon keresztül megismerjék egymás életét, gondolkodását. A Mi című produkció során szombat este a gyerekek és a színészek a közönséggel együtt az élet alapkérdéseire keresik a választ, többek között azokról az egyszerű és közben végtelenül bonyolult dolgokról szól majd a közös játék, mi az érték, a szépség, a bűn… A jótékonysági előadás jegybevételéből az alapítvány a fogyatékkal élő gyerekek művészeti nyári táboroztatását kezdi meg 2015-ben.
 Fotó: Németh Dániel | |
Körbe álltak a mesemondók, és a k2 Színház egyik színészét, Viktor Balázst kiválasztva úgymond főszereplőnek, közösen alakították az épp a békáról szóló történetet, amelyben a békák metropolisába érkezett, brekegül nem tudó kisállat épp egy kis segítségre szorult. A becsukott szemű, instrukciók és szituációk alapján vezetett színész a részt vevő játékos kénye-kedve szerint formálta meg a történetet, miközben a közös ötletelés és vidám, aktív részvételen alapuló játék során ekkor épp egy fura és vicces állatmese született.
 Fotó: Németh Dániel | |
A gyerekek elmondása szerint nemcsak, hogy jól érezték magukat, de egyenesen várták is ezt a pár napot, amikor a játéké volt a főszerep. A két iskolából kiválasztott hat gyerek a k2-sök kérdőívét töltötte ki előzetesen, amelyek alapján a k2 Színház rendezői, Benkó Bence és Fábián Péter az általuk legkreatívabbnak ítélt gyerekeket választották ki a workshopra, abban látták ugyanis a lényeget, hogy egy ilyen különleges foglalkozás során különböző, meghatározó karakterek találkozhassanak.
 Fotó: Németh Dániel | |
Az alkotók szerint a gyerekek nem is foglalkoztak azzal, hogy ők színészek, egyszerűen arról volt szó, hogy játszanak, úgy vélik, hogy ez a fogyatékos gyerekekkel való munka nem más, mint bármelyik drámapedagógiai foglalkozás, körülbelül ugyanazokat a játéktechnikákat próbálták ki és variálták. Csupán azt az instrukciót kapták a gyerekek tanáraitól, hogy legyenek következetesek, ez ha egyszerűnek épp nem is mondható, de lényegében megvalósítható, így az érzelmeiket őszintén kifejező, érzékeny, de nagyon nyitott gyerekeket végtére is könnyű volt játékra sarkallni.
 Fotó: Németh Dániel | |
„Kicsit más ez a jótékonysági előadás a Jurányiban, nincs produkciós kényszer, amely miatt december 13-a, azaz szombat estére valami kerek, egész sztorit, klasszikus értelemben vett előadásra hasonlító valamit létre kellene hozni” – mondta Fábián Péter rendező. „Azon van a hangsúly, hogy jól érezzük magunkat, hogy felesleges feszültségek nélkül játékra invitáljuk a nézőket, hogy részesei lehessenek kicsit annak az érzésnek, amiben nekünk volt részünk e három nap alatt” – tette hozzá Benkó Bence rendező.
Jó hangulat és őszinte mosoly az arcokon, ez várható körülbelül a Mi című előadás keretein belül megvalósuló közös játék során. Talán kiderül, mi az, hogy „mi”.
