Letiltották a Mohácsi testvérek nyíregyházi Delila bemutatóját a Molnár-örökösök

  • narancs.hu
  • 2019. szeptember 7.

Színház

A premier előtt néhány órával. Az örökösök nem tetszését a rendezés formabontó, az eredeti anyagot szabadon értelmező megközelítése váltotta ki.

"A Móricz Zsigmond Színház társulata tudatja közönségével és a közvéleménnyel, hogy a Delila-bemutatónk kapcsán a Molnár-örökösökkel folytatott vita zsákutcába futott. A Mohácsi testvérek által számunkra készített előadást nem tudjuk bemutatni, az örökösök kifejezett tilalma okán.

Kisemmizve, letaglózva állunk" – kezdi közleményét a nyíregyházi színház.

Az Index úgy tudja, hogy az örökösöket a rendezés formabontó, az eredeti anyagot szabadon értelmező megközelítése kavarta fel.

„Mohácsiék színházi nyelvének elidegeníthetetlen részét képezik parafrazeáló, értelmező, részleteket kibontó, sajátos humorú és ritmusú szövegeik - ezért is dolgoznak párban. A Molnár-örökösök azonban kizárólag a darab legszigorúbb értelemben vett eredeti szövegét engedték volna színpadra állítani. Mivel színházunk szándéka egy Mohácsi-előadás bemutatása volt, és a fenti szigorú feltétel ebben az esetben művészileg értelmezhetetlen, a bemutató eltörlése mellett kellett döntenünk” – írta a színház az Indexnek.

A tiltást közvetlenül a bemutató előtt kapta meg a színház, a társulat már a főpróbán is túl volt. Végül, gesztusként, egyetlen egyszer, üres nézőtér előtt játszották el a Delilát.

false

 

Fotó: Móricz Zsigmond Színház

"Meggyőződésünk, hogy minőségi, mély emberismerettel és bölcsességgel, a Mohácsi testvérek szellemével és új inspirációival átjárt előadást készítettünk. Változatunk nemhogy tiszteletlen, hanem ellenkezőleg: főhajtással felérő mai válasz Molnár Ferenc művére és géniuszára.

Álláspontunk változatlanul ez. Azonban a jog nem hagy eszközöket a kezünkben. Kompromisszumkereső fáradozásaink nem vezettek eredményre, a magyarországi színházi gyakorlatban példátlanul merev elutasítással találkoztunk."

A Mohácsi testvérek adaptáló művészetét, a drámairodalom remekműveit saját teremtő fantáziájukkal új fénytörésbe helyező munkásságát a kortárs magyar színházművészet egyik legnagyobb értékének tartjuk – döntésünket, hogy a Delilát az ő változatukban állítsuk a magyar közönség elé, egyetlen percre sem bántuk meg – áll az intézmény közleményében.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”