Lukács Sándoré a Páger Antal-színészdíj

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. január 27.

Színház

Játszottak együtt, mert a díjazott 1972 óta a Vígszínház tagja.

Lukács Sándor vehette át az idei Páger Antal-színészdíjat, a makói önkormányzat elismerését szombaton a Hagymaházban.

A helyi képviselő-testület – civil kezdeményezésre – 2001-ben döntött az elismerés alapításáról. A díjat minden esztendőben olyan színész érdemli ki, aki a kuratórium döntése szerint hűséges a makói születésű Páger Antal szellemi örökségéhez, és játékára jellemző a págeri hitelesség.

Az elismerést – a pandémia miatt elrendelt korlátozások időszakát leszámítva – hagyományosan Páger Antal születésnapjához, január 29-hez közeli napon adják át a makói Hagymaházban. Az ünnepségen a díjazott az oklevél mellett megkapja annak az arany pecsétgyűrűnek a másolatát, amelyet Páger Antal annak idején a Vígszínháztól kapott ajándékba nyolcvanéves korában kapott.

A díjat Farkas Éva Erzsébet (Fidesz-KDNP), Makó polgármestere adta át.   

 Lukács Sándor az eseményen felidézte, Kútvölgyi Erzsébettel együtt az 1970-es évek elején még Várkonyi Zoltán szerződtette a Vígszínházhoz. A társulat egyik, ha nem a legkiválóbb tagja Páger Antal volt, aki emlékei szerint tüneményes modorával, lebilincselő közvetlenségével, segítő szándékával, ízlésével mindenki számára impulzust adott.

Lukács Sándor 1947. július 21-én Miskolcon született, 16 éves koráig a borsodi városban élt. Akkor Budapestre költözött, és érettségi után a Színház- és Filmművészeti Főiskolára jelentkezett. Negyedik próbálkozásra vették fel, addig a Thália Színházban segédszínész, majd a Nemzeti Színház stúdiósa volt. 1972-ben kapott diplomát, a Vígszínházhoz szerződött, amelynek azóta is tagja. Első főszerepe a Kapás Dezső rendezte Don Juan volt, szerepelt a hetvenes évek két nagy sikerdarabjában is (Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, Harmincéves vagyok). A díjátadó előtt A két pápa című darabban láthatta a makói közönség.

Számos filmben szerepelt, ilyen volt a Madárkák, a 141 perc a befejezetlen mondatból, a Mephisto, a Kreutzer szonáta, A Hídember. Népszerűségét főként a tévéfilmeknek köszönheti. A legkülönfélébb műfajú szerepeket alakított a drámai hőstől az operett-bonvivánig, olyan történelmi alakokat formált meg, mint Mátyás király, Napóleon, Rubens, Petőfi Sándor. Több hangoskönyv, köztük Márai Sándor műve, A gyertyák csonkig égnek szólal meg előadásában. Ő Alain Delon magyar hangja, még a Paroles, Paroles című világslágerben is.

Lukács Sándor életének a költészet ugyanúgy része, mint a színészet. Első versét kilencéves korában írta, első verskötete 1985-ben jelent meg. Önálló estjein saját költeményeit is előadja.

A címlapképen Lukács Sándor A két pápa című darabban látható Molnár Piroskával, a makói Hagymaház színpadán. Fotó: Makói Városi Televízió Facebook-oldala

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.