Lukács Sándoré a Páger Antal-színészdíj

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. január 27.

Színház

Játszottak együtt, mert a díjazott 1972 óta a Vígszínház tagja.

Lukács Sándor vehette át az idei Páger Antal-színészdíjat, a makói önkormányzat elismerését szombaton a Hagymaházban.

A helyi képviselő-testület – civil kezdeményezésre – 2001-ben döntött az elismerés alapításáról. A díjat minden esztendőben olyan színész érdemli ki, aki a kuratórium döntése szerint hűséges a makói születésű Páger Antal szellemi örökségéhez, és játékára jellemző a págeri hitelesség.

Az elismerést – a pandémia miatt elrendelt korlátozások időszakát leszámítva – hagyományosan Páger Antal születésnapjához, január 29-hez közeli napon adják át a makói Hagymaházban. Az ünnepségen a díjazott az oklevél mellett megkapja annak az arany pecsétgyűrűnek a másolatát, amelyet Páger Antal annak idején a Vígszínháztól kapott ajándékba nyolcvanéves korában kapott.

A díjat Farkas Éva Erzsébet (Fidesz-KDNP), Makó polgármestere adta át.   

 Lukács Sándor az eseményen felidézte, Kútvölgyi Erzsébettel együtt az 1970-es évek elején még Várkonyi Zoltán szerződtette a Vígszínházhoz. A társulat egyik, ha nem a legkiválóbb tagja Páger Antal volt, aki emlékei szerint tüneményes modorával, lebilincselő közvetlenségével, segítő szándékával, ízlésével mindenki számára impulzust adott.

Lukács Sándor 1947. július 21-én Miskolcon született, 16 éves koráig a borsodi városban élt. Akkor Budapestre költözött, és érettségi után a Színház- és Filmművészeti Főiskolára jelentkezett. Negyedik próbálkozásra vették fel, addig a Thália Színházban segédszínész, majd a Nemzeti Színház stúdiósa volt. 1972-ben kapott diplomát, a Vígszínházhoz szerződött, amelynek azóta is tagja. Első főszerepe a Kapás Dezső rendezte Don Juan volt, szerepelt a hetvenes évek két nagy sikerdarabjában is (Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, Harmincéves vagyok). A díjátadó előtt A két pápa című darabban láthatta a makói közönség.

Számos filmben szerepelt, ilyen volt a Madárkák, a 141 perc a befejezetlen mondatból, a Mephisto, a Kreutzer szonáta, A Hídember. Népszerűségét főként a tévéfilmeknek köszönheti. A legkülönfélébb műfajú szerepeket alakított a drámai hőstől az operett-bonvivánig, olyan történelmi alakokat formált meg, mint Mátyás király, Napóleon, Rubens, Petőfi Sándor. Több hangoskönyv, köztük Márai Sándor műve, A gyertyák csonkig égnek szólal meg előadásában. Ő Alain Delon magyar hangja, még a Paroles, Paroles című világslágerben is.

Lukács Sándor életének a költészet ugyanúgy része, mint a színészet. Első versét kilencéves korában írta, első verskötete 1985-ben jelent meg. Önálló estjein saját költeményeit is előadja.

A címlapképen Lukács Sándor A két pápa című darabban látható Molnár Piroskával, a makói Hagymaház színpadán. Fotó: Makói Városi Televízió Facebook-oldala

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.

Disznóláb

Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter múlt pénteken a hivatalában fogadta Bondár Anna teniszezőt, aki azért érdemelte ki e megtiszteltetést, mert előtte kedden a kolozsvári Transylvania Open teniszversenyen nem fogott vele kezet legyőzője, az ukrán Olekszandra Olijnikova.

A Balkán Ukrajnája

Miközben Ukrajna EU-csatlakozásáról ádáz viták dúlnak, Brüsszelben eldöntött tényként kezelik Montenegró 2028-as, de legkésőbb 2029-es csatlakozását. Az ország kicsi, és csak 620 ezren lakják, emiatt különösebben nem zavar senkit, és a felvételükkel üzenni is lehet a Balkán többi részére: nektek is sikerülhet, ha tesztek érte. De miért kell, hogy Montenegró mielőbb az EU tagja legyen, és mi köze van ehhez Szerbiának?

„Orbán kora akkor is velünk lesz”

Dolgozott Csurka Istvánnal, és ott volt a Fidesz kampányaiban is. A jobboldali közeg ismerőjeként állítja: látszik ugyan az erózió a kormánypárt környékén, de még egy választási vereség sem biztos, hogy véget vet Orbán állammodelljének.

Néma helyett bűnös

Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.