Színház

Hülyék!

A derék darabgyáros és színpadi adaptátor nevét természetesen kötelező kiírni, de persze McMurphy és társai sztoriját így is menthetetlenül másokhoz kapcsolja a kollektív emlékezet.

Gólyalábakon

Kien professzor, a Káprázat című regény főhőse szenvedélyes bibliofil, ám könyvtárgyakra épülő világképéből teljesen hiányzik a humanizmus és a – könyvek által is megismerhető – ember. Érdekes csavar, hogy a Forte Társulat előadásában emberek játsszák a könyveket.

„A legnagyobb bűn a diszkrimináció”

A 83 esztendős Eugenio Barba a 20. századi színházművészet egyik legnagyobb hatású alkotója. Négy kontinens tucatnyi országából toborzott, Odin Teatret nevű nemzetközi csapatával járja a világot. Az idei MITEM-en mutatta be először Az ártatlanok trilógiája (The Trilogy of the Innocents) mindhárom darabját.

Bevették a maszlagot

A gyűlölet felől értelmeződik hazaszeretet és magyarság a Sacra Hungaricában. Van benne valami, hiszen az előadásban elhangzott – a Facebook legalját és a magas kultúrpolitikát is képviselő – kommentekből álló gyűlölethalmok tényleg szépen kirajzolják a Kárpát-medence domborzatát. Urbán András produkciója mégsem annyira a tőle megszokott, végletekig fokozott helyzetekre és a brutalitás brutalitásának színpadi megmutatására épül. Ennek csak egyik oka, hogy más közegben született a produkció: a rendezőnek ez az első munkája Magyarországon.

Kásakozma Ilf/Petrov – Ratkóczi/Závada/Vecsei: Tizenkét szék

Nem vitás, Osztap Bender igazi túlélő: a nagy kombinátort most épp egy újabb nemzedék fedezi fel önmaga számára. A színész-színházcsináló Vecsei H. Miklós, a költő és dalszövegíró Závada Péter, a zenész Ratkóczi Huba generációja, miként erről a fesztiválprodukció gyanánt bemutatott koncertszínházi előadás oly érzékletes bizonyságot kínál.

Nekem is ég belé az arcom

Ha van a színpadon egy pisztoly, annak előbb-utóbb el kell sülnie. Ez a dramaturgiai szabály viszont nem érvényes egy zongora esetében, ami pont attól tud csehovi lenni, ha nem szólal meg.