rés a présen

„Jó megkeresni magunkban, ami nincs”

Nagy Norbert színész

  • rés a présen
  • 2019. június 16.

Színház

rés a présen: A Forte Társulat új előadást mutatott be a Szkénében Káprázat címmel. Mesélj róla!

Nagy Norbert: Elias Canetti regénye alapján készült, Lőrincz Attila átiratában, Horváth Csaba rendezésében és Keresztes Tamás írta hozzá a zenét. A sztori alapvetően egy magának való sinológus professzor és a házvezetőjének, később a feleségének az abszurd története. Az előadás szereplői csak a saját érdekeiket tartják szem előtt és ebből rengeteg félreértés kerekedik. Ezeknek a félreértéseknek hol brutális, hol humoros a kimenetele.

rap: Neked és a fizikai színházi csapatnak mi ebben a kihívás?

NN: Mint minden munkánknál, itt is a forma megtalálása és szerves használata volt a fókuszban a próbafolyamat során. Maga a mű rengeteg absztrakciót kíván – ahogy az előző munkáink is egyébként ezen alapulnak –, és azt tartom a legfontosabbnak, hogy ezt minden esetben gazdagon fogalmazzuk meg. A Káprázat esetében konkrétan a gólyalábon állás, járás és egyéb változatos mozgások beépítése volt az, amit kihívásnak lehet nevezni. Rajtam például még sosem volt ilyesmi.

rap: Ez a második főszereped az évadban. Milyen figura az előző?

NN: A Lila ákác bemutatója márciusban volt a József Attila Színházban, Telihay Péter rendezésében. Ez egy zenés előadás underground számokkal, és az Európa Kiadó, a Csókolom, illetve a Kontroll slágereit énekelem benne. Szép Ernő művéből Guelmino Sándor írta színpadra. Csacsinszky Pali szerepét kaptam, aki majdhogynem egy korombéli szenvedélyes fazon, aki ráadásul hasonló problémákkal küzd, mint én. Mondhatnám azt is, hogy rám van szabva az a szerep. A Káprázat Peter Kien professzora egy negyven­éves monomániás tudós. Kissé távolabbinak érzem természetesen, de mint színész, vonzódom egy ilyen szélsőségesen más alkatú figura megformálásához. Jó megkeresni magunkban, ami nincs.

rap: Az előző főszereped egyben az első úgymond kőszínházi főszereped. Milyen kirándulás volt ez egy „független” színész számára?

NN: Jó élmény volt és nagy feladat. Egészen más világ, mind a darab, mind a placc szempontjából. Nem volt egyszerű. Remélem, lesz lehetőségem minél többet játszani.

rap: Mikor láthatunk még az évadban?

NN: Május 17-én megy a Szkénében még A nagy füzet a Forte Társulattal, amelyben az ikerfiúk egyikét játszom. Ez az előadásunk 2013 óta töretlen sikerrel megy és fesztiválokon is fellépünk vele. Május 24-én ugyanitt az új előadás, a Káprázat megy ismét. A temesvári TESZT fesztiválra Az öngyilkos című Forte-darabbal megyünk és ugyanott a szintén nagy sikerrel játszott, 2016-ban Zsámbékon készült Hegymegi Máté-rendezéssel, a Kohlhaas című előadással is fellépünk. Május 23-án pedig lesz még Lila ákác a József Attilában.

rap: Milyen projektjeid, munkáid vannak még a társulaton kívül?

NN: Lassan kezdjük a következő fortés projektet. A filmek kivárnak.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."