Színház

Meggyeskert

  • RV
  • 2019. június 23.

Színház

Ezúttal nem néztem át előzőleg a kritikákat, Silviu Purcărete (no és Csehov) hírnevében bízva vettem meg a két je-gyet. A Cseresznyéskert a pontosság és a fanyar szimbolika kedvéért Meggyeskertté változott (Morcsányi Géza fordításában), és ez volt az egyetlen logikus intervenció. Két teljesen különböző kultúra járt pórul a Nemzetiben: velem ellentétben a lányomat sem a román rendező, sem az orosz klasszika iránti pozitív előítélet nem jellemezte, de mindketten lógó orral jöttünk el a végén.

Semmi logika nem volt a rendezésben, csak a művészkedő sznobéria halmozta a leghülyébb effektusokat, úgymint ezüst konfetti és a háttérre vetített füstokádó lángnyelvek (Helmut Stürmer fényterve), a színpad peremére lehuppantott színész és átszakított falú szekrény, csecsemőóbégatássá változó kutyaugatás, ész nélkül gomolygó füstköd és vámpírszerűvé maszkírozott Firsz. A maszk, a jelmez, a díszlet (Dragoş Buhagiar) egyként csapnivaló volt, de még a zenét (Vasile Şirli) is ugyanaz a gondolathiány jellemezte, mint a rendezést.

Purcăretének nem volt mondanivalója sem az édes Cseresznyéskertről, sem a keserű Meggyeskertről, rutinból hozta össze ezt az eklektikus produkciót. Hiába magyaráztam a lányomnak, hogy Csehov az unalom mesteri ábrázolója, ő ebből csupán az előbbit érzékelte. A színészek közül Udvaros Dorottya profi volt ugyan, de a rendező semmi lehetőséggel nem ajándékozta meg, pusztán a „csinosan öregedő nő” szerepébe szorította. Blaskó Péter halványabb volt a halványabbnál, a rendező obligát nyalókát nyomott a vénülő báty kezébe. A kísértetiesre maszkírozott Firszet játszó Trill Zsolt megpróbált valamit csinálni ezzel az ugyancsak végig nem gondolt elképzeléssel, a nyájas szolga azonban sehogy sem ment el vámpírnak.

Hazatérve élvezhettem a magyar kritikák szuperlatívuszait vagy udvariaskodását. Még hogy Purcărete „dekonstruálna”? Nem, hanem jól összecsapta a budapesti előadást.

Nemzeti Színház, május 15.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.

Szarvashiba

Négy fogorvosi rendelő kialakítására írt ki pályázatot Szarvas önkormányzata 300 millió forint értékben. Az öt jelentkezőből kettőnél meghökkentő azonosságokat észleltek a bírálók. És egyeztek a lakcímek is.