Mészáros Blanka, Görög László, Kerekes Éva és Znamenák István voltak a legjobb színészek az elmúlt évadban a színikritikusok szerint

  • narancs.hu
  • 2019. szeptember 23.

Színház

A Radnóti Színház 10 című Sebestyén Aba által rendezett előadása is tarolt a Színházi Kritikusok Céhe díjátadóján.

Negyvenedik alkalommal adta át a Színházi Kritikusok Céhe a Színikritikusok Díját. Idén a Katona József Színházban megrendezett gálát Markó Róbert rendezte. Májusban már kiderült, hogy Pogány Judit kapja az életműdíjat. A céh posztumusz különdíjjal emlékezett a nemrég elhunyt Radnai Annamária dramaturgra. A díjátadón tizenöt kategóriában értékelték a 2018/2019-es színházi évad legjobb teljesítményeit.

A díjazottak:

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Kelemen Kristóf (Megfigyelők és Székely Csaba: 10)

A legjobb előadás: 10 (Radnóti Színház, rendező: Sebestyén Aba)

A legjobb rendezés: A Platonov (Katona József Színház, rendező: Székely Kriszta)

A legjobb zenés/szórakoztató előadás: Chicago (Vörösmarty Színház, Székesfehérvár; rendező: Horváth Csaba)

A legjobb független színházi előadás: Megfigyelők (Trafó Kortárs Művészetek Háza, rendező: Kelemen Kristóf)

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: Lúdas Matyi (Bóbita Bábszínház, Pécs; rendező: Markó Róbert)

A legjobb női főszereplő: Mészáros Blanka (Jeanne d’Arc – a jelenidő vitrinében, Katona József Színház)

A legjobb férfi főszereplő: Görög László (A velencei kalmár, Miskolci Nemzeti Színház)

A legjobb női mellékszereplő: Kerekes Éva (Patika, Örkény Színház)

A legjobb férfi mellékszereplő: Znamenák István (Patika, Örkény Színház)

A legjobb díszlet: A vihar (Budapest Bábszínház, tervező: Cziegler Balázs)

A legjobb jelmez: Az Ügy (Soharóza–Trafó Kortárs Művészetek Háza–CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál, tervező: Nagy Fruzsina)

A legjobb színházi zene: 10 (Radnóti Színház, zeneszerző: Cári Tibor)

A legígéretesebb pályakezdő: Tarnóczi Jakab

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.