ZSINÓRPADLÁS - Interjú

„Mindent szétromboltak”

Polgár Csaba színész, rendező

Színház

Az Örkény Színház meghatározó színészével aktuális szerepeiről, a rendezésről, a független színházi munkájáról beszélgettünk, de szó esett társadalmi elnyomásról, közéleti eseményekről és színházvezetői ambícióiról is.

Magyar Narancs: Robert Wilson, Tom Waits és William S. Burroughs zenés darabját, a The Black Ridert rendezted meg nemrég. Magyarországi ősbemutató. Miért ezt választottad?

Polgár Csaba: A főiskolán ismertem meg az előadást, Lengyel Anna mutatott belőle egy felvételt. Vonzott a zenei világa, a humora és a nem klasszikus dramaturgiája, az, hogy egyenes történetvezetés helyett tripszerűen épül fel a darab. És az is, hogy inkább érzeteket fogalmaz meg, ami itthon kevésbé megszokott. Kihívás volt, tartottam is tőle. Tudni kell, hogy mivel Tom Waits nem engedi lefordítani a dalokat, azokat csak angolul lehet énekelni, ami fontos sajátossága a darabnak. Ez engem nem zavart, jónak tartom a kevert nyelvet, és nem is gondolom, hogy ma már ez különösebb problémát okozna, az operában is olvassuk a feliratot. Némi fricska is ez az alkotóktól, a műfaj görbe tükre, ahogy Tom Waits összelopkodta a zenei anyagot, pofátlanul ötvözve az operát és a kocsmazenét.

MN: Vártál vele, hogy megrendezd az előadást, vagy csak most lett rá alkalom?

PCS: Most találtam olyan helyet, ahol nyitottak voltak rá, Mácsai felvállalta. Nagyon fontos volt az is, hogy azt éreztem, hangilag is tart ott a társulat, hogy meg lehet csinálni az előadást, mert ehhez kiváló énekhangok, zeneileg művelt, érzékeny színészek kellenek, és egy olyan zenei vezető, aki az egészet összerakja, megszervezi, és megcsinálja a hangszerelést. A darab eredetileg egy tizenegy fős zenekarra íródott, nálunk öt zenész van benne, és a színészek is játszanak hangszereken. Kákonyi Árpád érdeme, hogy úgy szólal meg az előadás, ahogy, következetesen és kérlelhetetlenül kiharcolta azokat az időket, amik hangosításra, zenei próbákra kellettek. Nem vagyunk olyan gazdasági helyzetben, hogy akármilyen díszletet, jelmezt megengedhessünk magunknak, így a látványvilág kialakításában abszolút a kreativitásnak kellett érvényesülnie Izsák Lili részéről. Molnár Csabának ez volt az első klasszikus színházi koreográfiája, nagyon élveztem a vele való munkát. De a fénytervező Baumgartner Sándornak is, azt hiszem, nagy kaland volt. Az volt a tét, sikerül-e saját, működőképes világot teremteni az előadással, és kizárjuk valahogy a brutálisan erős wilsoni esztétikát.

MN: Hogyan jellemeznéd az előadás formanyelvét?

PCS: Fontos volt, hogy hangsúlyos legyen a vásáriszínjáték-vonal, egyfajta brechti mesélés keverve a szentimentális amerikai romantikával, operai kitettséggel és zenei hömpölygéssel a kocsmai szinten. Erős élményem, amikor gyerekként egy lagziban elaludtam a ruhatárban vagy valami raktárban, felébredtem hajnalban, kibotorkáltam, és egy teljesen idegen közegben találtam magam, a borgőzös társaság átizzadt, rövid ujjú ingben, félrecsúszott nyakkendővel Demjén Rózsira vonatozott. Hasonlónak látom a darab világát: egyszerre elborzaszt, de van benne valami vonzó felszabadultság is.

MN: Új műfajt hozott az előadás az Örkény repertoárjába, nem láttunk itt eddig ilyen klasszikus zenés darabot.

PCS: A The Black Rider kétségkívül nagyobb formátumú az eddigi zenés előadásainknál. De a prózai előadásaimban is sok élő zenét használok. Zenés színész szakon végeztem, számomra egyértelmű, hogy a zene ugyanolyan része a színházi előadásnak, mint a szöveg.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.